Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
melyeket ők nemzetközi jogellenesen függőben tartanak. Jó dolognak tartom, hogy a Népszava éppen most kihozta a Töplitzi-tóban lévő 1100 magyar festmény ügyét. 319 PAP JÁNOS elvtárs: Javasolom, ne hagyjuk magunkon száradni ezt az esetet, mert ez nem egyedülálló. Megtagadták Dezséritől, Köves Józseftől, Kiss Tamástól, Matolcsiné egyetemi tanártól a vízumot. Ők ezt tömegesen csinálják. Ugyanakkor egyetértek a Politikai Bizottságnak azzal az állásfoglalásával, hogy a jövőben ilyen tömegesen beutazásoknál ne alkalmazzunk megkülönböztetést. Egyébként nem áll az, hogy Maier előzőleg megkapta a vízumot és utána érvénytelenítették. Egyszerűen arról van szó, hogy az újságírók kérelmét a KüM Sajtóosztálya megnézte és Maier vízumkérelmét nem is továbbították. EGRI GYULA elvtárs: Annyit mondanék el, hogy ez az esemény az osztrák és magyar sportszervek között a kapcsolatot nem rontotta meg annyira, hogy ne lehetne velük tisztázni: a hibát ők követték el. Egyébként legutóbb már nyilatkoztak is, közölve, hogy elég messze mentek el ebben az ügyben. Meg kell velük tehát értetni, helytelen lépés volt sportszempontból, ami történt emiatt az újságíró miatt. Ami a sportkapcsolatok további alakulását illeti, itt az a helyzet, hogy osztrák részről nagyobb a nyomás a kapcsolatok szaporításáért, mint amit mi teljesíteni tudunk. Van tehát jelenleg is bizonyos ellenállás velük szemben, és sokszor még az Osztrák Kommunista Párt kérésének sem tudunk eleget tenni bizonyos sportkapcsolatok teljesítését illetően. Egyetértek azzal, hogy bizonyos szigorítást kell csinálni, de ismétlem, így is sok kérésüket utasítjuk vissza. A Ferencváros-Dinamó mérkőzést illetően hiba volt nem figyelembe venni, hogy a Ferencvárosnak milyen a szurkolótábora. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bármilyen szovjet-magyar mérkőzésre ez a szurkolótábor mozgósíthat, tekintet nélkül arra, hogy milyen csapat áll a szovjet csapattal szemben. Egy körülmény azonban van, amit szeretnék a Politikai Bizottság előtt elmondani. Nekünk nagy nehézségbe ütközik megmagyarázni, hogy miért nem erősödik szám szerint kapcsolatunk a szovjet sportolókkal és nem elégíti ki őket, ha azokban a sportágakban, ahol problémát nem látunk, fejlesszük a kapcsolatot. Ok ezekben a sportágakban is akarnak találkozni velünk, mert ez rangot is jelent. Ilyen a labdarúgás, a vízipóló, az úszás stb. A mostani tárgyalásnál, amikor a vízipóló mérkőzést lemondtuk, egy órába került, mire meg tudtuk magyarázni, hogy ez így van rendjén. Van ilyen probléma máshol is. Sporteseményeknél előfordul, hogy pro és kontra szidják a csapatot és a bírót. A nyilatkozattal kapcsolatban az a véleményem, jobb lenne, ha ez valamiféle cikk formájában — tehát nem hivatalos, hanem félhivatalos formában — kerülne nyilvánosságra, esetleg interjút közölnénk. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Azért is érdemes erről a kérdésről beszélni, mert most két vonalról beszélünk — a külügyről és a sporthatóságról —, de máshova is értendő, hogy egy időben jelentkezik merevség és megalkuvás és mindkettőt fel kell számolni. A merevség elleni prédikációt is Népszava, 1963. október 29. (5) Ezen e héten megkezdik... V. ö. MOL XIX-J-l-j Ausztria 23/g KüM 00329/1960 44. doboz.
