Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

ilyesmi ne fordulhasson elő. A pénteki intézkedés helyes volt, ez volt a kisebb rossz. A továbbiakra vonatkozóan pedig azt mondhatjuk, ha tömegével jönnek hasonló ügyben emberek, akkor ne akadályozzuk meg utazásukat. Hogy csökkentsük az utazási lehetőségeket, az helytelen lenne, inkább növelni kell a lehetőséget, hogy minél többen látogassanak hozzánk. Hogy legyen-e nyilatkozat? Ne legyen semmiféle formában, hanem belső úton — és talán ne is most, hanem talán valamikor később — mondjuk meg véleményünket a sporttárgyalásokon, de semmiféle írásos memorandum most ne készüljön. Nem értek egyet azzal, hogy csökkentsük az osztrák sportkapcsolatainkat. Hogy ne szaladjunk utána, azzal egyetértek. A hibát most mi követtük el, ezt kihasználták, számolni kell azzal, hogy hasonló dolgokat a jövőben is ki fognak használni, a hidegháborút élezni fogják egyik vagy másik vonalon. Hiba volna, ha idegességünkben abba az utcába mennénk, hogy a feszültség csökkentése helyett annak éleződését segítjük elő. Jó lenne, ha ennek az ügynek kihatása az osztrák-magyar viszonyra minél kisebb lenne, illetve ha hagynánk ezt megszáradni. Ha mi belső vonalon ezt szóvá tesszük, a sportkapcsolatok vagy a diplomácia útján, ők valószínűleg önkritikát fognak gyakorolni. Amit az osztrák sajtó irogat, az nemcsak a mi presztízsveszteségünk. Az osztrák dolgozók nemcsak ezt látják benne. Ők ismerik ezt az újságírót, ez már le lett járatva. Azt látják az osztrák dolgozók, hogy megtörtént a meccs és láthatták is azt sokan. Ne veszélyeztessük azt, ami nekünk érdekünk, vagyis hogy a magyar-osztrák kapcsolatok jó irányban fejlődjenek mindkét fél számára, inkább arra törekedjünk, hogy ez a hidegháborús feszültség csökkenjen. Más dolog is van, ahol a mi álláspontunk sokszor merev. Gondolok például Sulyok elvtárs tárgyalására. 18 Évek óta húzódik ez, és a mi merevségünket a tárgyalásoknál sokszorosan megfizethetjük. Ha most a Külügynél is megmerevedést tapasztalnak, azt hiszik az emberek, hogy ez a vonal, most merevedni kell. Ha élezzük a helyzetet ezzel az újságíróval kapcsolatban, akkor sok mindent, az áruvásárlásokat, a műtrágyahitelt stb. veszélyeztetjük. Kádár elvtárs felszólalása elején mondotta, hogy a tanulságokat a jövőre vonatkozóan le kell vonni. Ezzel egyetértek, de hogy messzemenő konzekvenciákat vonjunk le, annak ellene volnék. SZIRMAI ISTVÁN elvtárs: Véleményem szerint is helyes volt a döntés, mert nyilvánvalóvá vált már pénteken, hogy politikai provokációról volt szó, melynek konkrét célja az volt, hogy a 12 000 osztrák ne jöjjön Magyarországra. Az volt, hogy szidja a magyar rendszert és a kormányt, mert nem tette lehetővé, hogy itt vikkendezzen és részt vegyen a sporttalálkozón. Ebből lehet olyan konzekvenciákat is levonni, hogy nemcsak presztízsveszteség ért bennünket, hanem olyan pozícióból is írhatunk, hogy itt volt ez a 12 ezer ember, akik csak jókat mesélhetnek Magyarországról. Nekem az első ilyen adódó konzekvenciának az tűnik, hogy erről írjunk. És már volt is arról szó a sajtóban, hogy több mint 10 ezer vendégünk volt, akik jól érezték magukat, vittek haza élelmiszert és italt. És talán erről kellene beszélni a német nyelvű, Ausztriának szánt rádióadásokban is. Lásd a 60. sz. iratot.