Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
A magyar-osztrák kapcsolatok történetéhez 1956-1964
értesülhetett a közvélemény a határ „megerősítéséről." A „vasfüggöny", amely hónapokon keresztül gyorsított tempóban készült, azonban csak május végén-június elején került igazán az osztrák figyelem középpontjába. Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes áprilisi látogatását követően, amikor is a szovjet vezető mind a magyar, mind az osztrák kormányt a kapcsolatok rendezésére ösztökélte, 20 szánta el magát a bécsi külügy a hivatalos tiltakozásra. Az alapot ehhez az jelentette, hogy ismételten kiderült, a taposó aknákból és drótakadályból álló záróvonal számos helyen átnyúlik osztrák területre vagy olyan közel fut ahhoz, hogy ily módon is veszélyezteti a határ menti birtokosok életét, munkáját, nem szólván a kíváncsiskodó turistákról vagy az eltévedt állatokról. Az ismételt jegyzékváltások ellenére — bár az aknamező kérdése több évre súlyosan beárnyékolta a kétoldalú kapcsolatokat — a február-márciusihoz hasonló válsághelyzet ekkor nem alakult ki, sőt a Mikojan-látogatás utóhatásaként lassú tájékozódás indult meg a kibontakozás keresése felé. Ennek egyik eleme kétségkívül az a tény volt, hogy az osztrák kormány tudomásul vette és elismerte: a műszaki zár kérdése magyar belügy. 21 Szergej Lapin bécsi szovjet nagykövet, akivel Púja Frigyes állandó kapcsolatban állt, maga is visszafogottságra intette a magyar követet. Lényegében azzal bíztatta a magyar diplomáciát, hogy az Osztrák Néppárt Raab kancellár körül tömörülő centruma segítségével lehetőség nyílik a viszony rendezésére, még akkor is, ha a kormánykoalíció kisebbik pártja, a szocialisták, ellenzi azt. Ezt erősítette Púja Frigyes és Grubhofer belügyi államtitkár (Néppárt) március közepén kezdődött tapogatózó jellegű megbeszélése, és Raab kancellár — már április folyamán jelzett — készsége, hogy fogadja a magyar követet. Igaz, a július 25-én létrejött igen rövid találkozó eredmény nélkül zárult (a műszaki zár ügyében Púja semmi érdemi dolgot nem mondhatott, noha Raab ezt várta), de kétségkívül nyitva hagyta a további tárgyalások lehetőségét. 22 A kérdés az volt, hogy a szovjet külpolitika által meghatározott mozgásterében a magyar kormány tehet-e egyáltalán valami érdemlegeset a kapcsolatok normalizálása érdekében. Ez annál is inkább fontos lett volna, mert összességében 1957 nyarára a két ország között olyan részben átmeneti, részben akut feszültségforrások (az országhatár elaknásítása, a határsértőkkel szemben kiadott tűzparancs, a menekültek és az emigráció ügye, a budapesti osztrák követség munkájának átmeneti megbénítása, a KádárDie Presse 1957. március 6., március 29. Figl külügyminiszter március 6-án érdeklődött Púja Frigyestől e témáról, aki azt közölte, hogy nem tud semmit. Lásd 7. lábjegyzet. Peinsipp követ április 12-én a budapesti külügyminisztériumban Forgács Egon osztályvezetőnél tett látogatása során hozta szóba a „drótakadályt" és kisebb korrekciót kért Andau/Mosontarcsa térségében. A beszélgetés során kijelentette, hogy tisztában vannak azzal, miszerint a kérdés magyar belügyet képez. (MOL XIX-J-36-a 102/1957. 19 l/F szám. 15. doboz.) Lásd a 16. és 18. sz. iratokat. A látogatás értékeléséhez lásd: R. Eger Krisen an Österreichs Grenzen... 55-57. old. Lásd a 20. sz. iratot továbbá XIX-J-l-j Ausztria 29/f KüM 002779/1957 (Púja Frigyes 67/2/1957. sz. jelentése) 60. doboz. Púja, aki a jelentésben határozott visszavágást javasolt a feletteseinek, kiegészítésül hozzáfűzte, hogy „nem egy szerencsés gondolat volt a határzárat teljesen a határvonalra ráépíteni s nem beljebb néhány méterrel." MOL XIX-J-36-a (25) szám nélkül 15. doboz 191-192. lap Púja Frigyes jelentése a Raabnál tett látogatásról. Elvben arról állapodtak meg, hogy szeptemberben ismét találkoznak. Egy másik —július 30án kelt — beszámolójában (uo. 134/6/1957) Púja arról írt, hogy Raab utasítást adott Scheidlnek, a Néppárt főtitkár-helyettesének a szeptemberi tárgyalások előkészítésére és kijelentette Grubhofer államtitkárnak: „a magyarokkal normalizálni kell a helyzetet."
