Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes feljegyzése a Walter Wodak nagykövettel, az osztrák külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről Budapest, 1960. január 25. 16/PF/1960. Január 21-én ebédre hívott meg Peinsipp osztrák követ a Duna Bizottság ülésére érkezett Wodak nagykövet ittléte alkalmából. Az ebéden magyar részről rajtam kívül Fodor elvtárs voltjelen. Az ebéd alatt konvencionális témákról folyt a beszélgetés, majd utána hosszabb kötetlen beszélgetés alakult ki, amelyen jóformán valamennyi, a két országot érintő kérdés szóba került. Wodak nagykövet szemmel láthatólag felkészült a beszélgetésre. Nyíltan meg is mondta, hogy budapesti tartózkodásának főleg ez a beszélgetés volt a célja. Wodak kifejtette, hogy a két szomszédos országnak valóban jószomszédi viszonyt kell kialakítani, ez mindkét országnak egyaránt érdeke, és ezért el kell hárítani mindazokat az akadályokat, amelyek ennek a jó viszonynak az útjában állanak. Először a vagyonjogi tárgyalásokat hozta szóba. Elmondta, hogy ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a kérdés globális rendezésének útjában állanak. Nem mondja, hogy könnyű ezeket a nehézségeket áthidalni, de éppen ezért van szükség a tárgyalásokra, hogy megismerjük egymás álláspontját és megkeressük azt az utat, amelyen a kérdés megoldható. Sajnos a csehszlovákokkal nem jutnak előbbre, mert azok túl merevek. Van olyan kérdés, amire eleve kijelentik, hogy nem hajlandók róla tárgyalni. Pedig a problémákat csakis tárgyalások útján lehet megoldani. Azt feleltük, mi teljesen egyetértünk azzal, hogy a problémákat tárgyalások útján kell megoldani, és nem rajtunk múlott, hogy az 1956-ban megszakadt tárgyalásokat mind a mai napig nem lehetett folytatni. Mi ismételten hangoztattuk, hogy készek vagyunk a vagyonjogi kérdésekről folytatni a tárgyalásokat. Annál nagyobb meglepetéssel értesültünk arról, hogy osztrák részről többször nyilatkoztak a sajtónak, sőt egyik képviselőjük a parlamentben is interveniált az ügyben, s mind a sajtóból, mind az interpellációra Kreisky miniszter úr által adott válaszból az derült ki, hogy a tárgyalásokat mi akadályozzuk, s arról, hogy a tárgyalások megindultak, szó sem esett. Itt Peinsipp közbeszólt, szavait Wodakhoz intézve, megjegyezte: „apropos, vagyonjogi tárgyalások, ne felejtsd el a kommünikét". Wodak a kérdés tárgyalásánál hangsúlyozta, elismeri, hogy mi a saját törvényeinkből és állami berendezésünkből indulunk ki, ugyanakkor ők az államszerződés adta lehetőségek alapján kívánják a kérdést rendezni. Nem térhetnek például szó nélkül napirendre afelett, hogy egyes osztrák állampolgárok meg lettek fosztva vagyonuktól. Itt meglepő módon Magyarországon élő osztrák állampolgárok ausztriai vagyonáról kezdett beszélni, mire kijelentettük, hogy ilyen vagyonok államosításáról nem tudunk, mind a magyar, mind az osztrák állampolgárok szabadon rendelkeznek Ausztriában lévő vagyonukkal. E kérdésnél Peinsipp nekünk helyeselt. Ekkor Wodak az Ausztriába kitelepített svábok vagyonáról kezdett beszélni. Kijelentette,