Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

e) A sportkapcsolatok fejlesztése. (Itt megjegyezendő, hogy amíg a mostanihoz hasonló bürokratikus módon dolgozunk, s mindig lesznek vízum-megtagadási esetek, az osztrák-magyar sportkapcsolatokat jól fejleszteni nem lehet. Egy-egy ilyen eset, mint az úszókkal történt, a követség és a Külügyminisztérium sok hónapos fáradozásait teszi tönkre.) 4.) Személyes kapcsolatok fejlesztése Alapelvvé kell tennünk, hogy minél több osztrák vezetőt hívjunk meg privát látogatásra Magyarországra. Ezek a látogatások (mint az eddigiek ezt bebizonyították) rendkívül alkalmasak arra, hogy jó kontaktust építsen ki a követség, de arra is, hogy otthoni vezetőink osztrák vezetőkkel kapcsolatba kerüljenek. A hivatalos látogatásokat mintegy elő kellene készítenünk a privát látogatások számának növelésével. A munkaterv periódusában vagy később meg kell azonban kísérelni a hivatalos látogatások megszervezését is. Véleményem szerint azonban elérkezett az ideje annak is, hogy hivatalos meghívásokat ejtsünk, sőt meg lehetne szerintem kísérelni néhány vezető osztrák személyiségnek a hivatalos meghívását is. A hivatalos meghívások ellen sokan azzal érvelnek, hogy nem érdemes ezeket eszközölni, mert úgysem jönnek el a meghívottak a népi demokratikus országokba. Valóban ez ideig az a helyzet, hogy bár sok népi demokratikus ország kísérletezett hivatalos meghívásokkal, de ez ideig csak Lengyelországba látogattak el hivatalosan: Bock kereskedelmi miniszter és augusztusban az osztrák parlamenti delegáció. A csehek pl. nagyon sok embert — többek között Raab kancellárt — hívtak meg hivatalos látogatásra Csehszlovákiába, azonban ez ideig még egy neves vezető sem ment el oda. Véleményem szerint a hivatalos meghívásokkal kapcsolatban ilyen rizikót vállalni kell. Előfordulhat, hogy az illető, akit meghívunk, nem jön el, azonban az is előfordulhat, hogy eljön. Mit veszíthetünk? Meghívjuk és nem jön, ezzel még ő kerül kellemetlen helyzetbe, mert ezzel bebizonyítja, hogy nem célja a szomszéd országok, vagy Ausztria és a népi demokratikus országok közötti viszony fejlesztése. Másrészt azt is látnunk kell, hogy országunkkal szemben gyökeresen megváltozott a hangulat Ausztriában az ellenforradalom óta. Ami még 1957-ben elképzelhetetlen volt, az ma 1959-ben vagy 1960-ban nem elképzelhetetlen többé. Hiszen Wagner Landeshauptmann látogatása

206 hivatalos látogatás volt nálunk, s ez sem fordult elő 1945 óta. Harmadszor, a nemzetközi helyzet kedvezően alakul számunkra és lehetővé tette a merészebb lépéseket is. Ezekből a meggondolásokból kiindulva azt javaslom, hogy a közeljövőben, ez év őszén, de legkésőbben 1960 elején kezdjük el a hivatalos meghívások eszközlését Ausztriából. Ausztria és Magyarország kormányfői találkozásának előkészítése Még a tavasszal úgy értékeltük a helyzetet, hogy erre a találkozóra közeljövőben valószínűleg nem kerülhet sor, most azonban több jelből ítélve más véleményre Johann Wagner burgenlandi tartományfőnök vezetésével 1959 májusában a Budapesti Ipari Vásáron járt osztrák küldöttség.