Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
biztosítják.) Erre a gondolatra, hogy külön javasoljuk a kulturális együttműködés kérdéseinek a megtárgyalását, az ad alapot, hogy külföldi osztrák kulturpropaganda teljesen a Külügyi Hivatal irányítása alá kerül. Ha Kreiskynek valamit nyújtunk, nem lehetetlen, hogy belemegy egy kulturális egyezménybe, habár azt Drimmel mindenképpen ellenezni fogja. e) Filmegyezmény megkötése. (A Szovjetuniónak van ilyen egyezménye Ausztriával, s az ellenforradalom előtt mi is terveztünk ilyen egyezményt. Akkoriban az osztrákok nem zárkóztak el előle, azt hiszem, most sem zárkóznának el. Az ügy az itteni kereskedelemügyi minisztériumhoz tartozik.) Mint látjuk, ezeknek a kérdéseknek a felvetésével a diplomáciai tárgyalások napirendjén tulajdonképpen csak két kérdés szerepelne, a kiskorú magyar menekültek kérdése és a határkérdés. Amíg ezekben a kérdésekben folyna a hercehurca, addig az összes többi kérdéseket beindítanánk, s bizonyos, hogy egy sereg kérdésben eredményesen tárgyalhatnánk. Ez a taktika azt eredményezné, hogy a diplomáciai tárgyalások szük keretét szétfeszítenénk és szélesebb síkon léphetnénk fel kezdeményezőleg. 2. ) Gazdasági kapcsolatok A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény megkötése után szerintem gazdasági síkon három fő feladat marad a) Megfelelő árualap biztosítása arra, hogy Ausztriával a kereskedelmi kapcsolatainkat minél szélesebb alapokra helyezzük. Mindez ideig nem történt meg a szerintem politikai szempontból feltétlenül szükséges átcsoportosítás, hogy az osztrák kereskedelem számára megfelelő árualapot tudjunk biztosítani. Pedig lehetőség lenne a kereskedelmi kapcsolatok nagyobb arányú fejlesztésére, különösen, ha tovább mélyül a szakadék a kapitalista Európa két része között a szabad piac kérdésében. b) Kooperációs ügyletek kötése és bonyolítása. Ezt a kérdést alaposan, szakértőkkel kellene megvizsgáltatni, milyen lehetőségek vannak és mit tudunk vállalni (áramszállítás, VÖEST-kooperáció). c) A Burgenlanddal való kereskedelem fejlesztése, valamint gazdasági kooperációs lehetőségek felkutatása. (Kontingensen felüli üzletek, áramszállítás, a Fertőtó problematikája. Megoldandók azok a kérdések, amelyeket Wagner, Burgenland tartományfőnöke budapesti tartózkodása során felvetett.) 3. ) Egyéb kulturális kérdések a) A bécsi Magyar Intézet felállítása egy éven belül, amelynek célja az lesz, hogy az osztrákok közötti kultúrmunka centrumává váljék, valamint az, hogy az Ausztriában élő magyarok közötti munka centruma legyen. b) Magyar kulturális csoportok és egyes személyek fellépésének előkészítése. (Állami Népi Együttes stb.) c) Az 1960-as bécsi Festwoche 205 és egyéb városokban rendezendő hetek magyar részvételének biztosítása. d) A Haydn-ünnepségek jó előkészítése, kölcsönös részvétel megszervezése Eisenstadtban és Eszterházán. Ünnepi Hét (kulturális rendezvény)
