Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
javasoltak. Ilyen taktikázással el lehetne érni, hogy csak két olyan kérdésben nem születne megegyezés, amelyek a legnehezebbek: a gyermek-kérdés és a határkérdések. A határkérdés tárgyalásának megkezdését a gyermek-kérdés megoldásához kötnénk, ha nem is nyíltan, de taktikánkkal ezt a célt szolgálnánk. Ezzel el lehetne érni, hogy a diplomáciai tárgyalásokat tulajdonképpen megkerülnénk. Mi lenne a teendő ilyen körülmények között? 1. ) Egy pár folyamatban lévő kérdés mielőbbi lezárása, nyilvánosságra hozása. a) Kicserélni a vízügyi egyezmény ratifikációs okmányait 200 b) Jóváhagyatni a teherautófuvarozási egyezményt és kicserélni az okmányokat. 201 c) Növényvédelmi egyezmény ügyében a tárgyalások megindítása. (Ez teljesen a mi hibánkból húzódik, mert még nem adtunk választ az osztrák javaslatra.) d) Állategészségügyi egyezmény megkötése. (Osztrák javaslat volt, ez év őszén tárgyalásokra kerül a sor.) e) A légügyi egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélése. 202 f) Vitorlázó repülőgépek ügyében egyezmény megkötése. (Erre kötelezettséget vállaltunk a légügyi egyezmény megtárgyalásakor.) g) Hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötése. (Tárgyalás szeptemberben lebonyolítandó.) h) A vagyonjogi tárgyalások folytatása az ősszel. 2. ) Ujabb kérdésekben javaslattétel a tárgyalások megkezdésére. a) Jogsegély egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalások. (Kirschläger követtel, a nemzetközi jogi osztály vezetőjével tárgyaltunk ebben az ügyben, miután ő a kérdést felvetette. Kirschläger szerint a tárgyalásokra sor kerülhetne ez év őszén Budapesten.) b) Szociális egyezmény megkötésének felvetése. (Aktuálissá teszi a dolgot az Arbeiterkammer 203 kérelme egy delegáció küldésére Budapestre.) c) Konzuli egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalások megindítása. (Ausztria kötött már konzuli egyezményt a Szovjetunióval. A tárgyalásokon meg lehetne tárgyalni az osztrák kívánságokat is, amelyek konzuli jellegűek, s amennyiben azt az osztrákok javasolják, pl. a vízumpraxis kérdéseit, magyar állampolgárok átvételét stb.) d) Kulturális egyezmény és kulturális együttműködés megtárgyalása a két ország között. (Ebben a keretben lehetne felvetni a régi osztrák-magyar kulturális egyezmény 204 felújításának a kérdéseit, valamint azt az esetleges osztrák kívánságot, hogy Budapesten olvasótermet létesítsenek. Szerintem a Magyar Intézetről csak annyit kellene, hogy az osztrák szervek kötelezzék magukat arra, hogy az Intézet zavartalan működését Az egyezményt magyar részről az Elnöki Tanács 1956. augusztus 11-én ratifikálta, az osztrák ratifikáció, a magyar forradalom következtében elmaradt. Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/h KüM 001931/1959 (10. doboz) Az egyezményt 1959 nyarán parafálták és egyes rendelkezései augusztus elsejével hatályba léptek. Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/h KüM 0075/1959 (10. doboz) A légügyi egyezményt 1959 májusában írták alá. Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/h KüM 002652/1959 (10. doboz) Munkáskamara A magyar-osztrák kulturális egyezményt 1935-ben írták alá, az országgyűlés az 1935. évi XIX. törvénycikkel hatályosította. (Magyar Törvénytár.Milleneumi emlékkiadás. Bp. Franklin Társulat, 1936. 246-249. old.) Vegrehajtásátl938 márciusa után befagyasztották.
