Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

A magyar-osztrák kapcsolatok történetéhez 1956-1964

Kádár János arról tájékoztatta a minisztertanácsot, hogy az engedély nélküli határátlépések és az „ellenséges ügynökök beszivárgásának" megakadályozására a határőrség a nyugati és a déli határon műszaki zárat létesít, azaz visszaállítja az 1956 májusában megszüntetett „vasfüggönyt". Az intézkedést előzetesen csupán a jugoszláv nagykövetséggel tartották közlendőnek. A menekült-kérdés kapcsán a magyar ENSZküldöttség január 15-én memorandumot tett közzé, amelyben azzal vádolta Ausztriát, hogy szándékosan akadályozza a menekültek hazatérését.

10 Újabb feszültségforrást jelentett, hogy Raab kancellár január 20-i rádióbeszédében felvetette Magyarország semleges státusa megteremtésének a lehetőségét, és javasolta a kérdésnek egy a haderő- és fegyverzetcsökkentés kérdéséről tartandó nagyhatalmi konferencia keretében történő megtárgyalását.

11 Javaslatát, mint a magyar belügyekbe történő beavatkozást, a szovjet sajtó élesen bírálta, miként a kádári apparátus is hosszú időre besorolta az Ausztriával szembeni vádaskodásai sorába. Ebben a feszült helyzetben az átlagosnál nagyobb jelentőséget kapott az a tény, hogy az osztrák minisztertanács február 5-i ülésén Helmer belügyminiszter jelentését követően Drimmel oktatásügyi miniszter előterjesztésére tudomásul vette a magyar filharmonikusok márciusi bécsi koncertjének, a bécsi Singerknaben gyermekkórus budapesti fellépésének és egy-egy tervezett labdarúgó-mérkőzésnek a lemondását, a magyar résztvevők vízumkérelmének az elutasítását. Egyetértett a kormány azzal, hogy a további sportkapcsolatokat a keleti tömb valamennyi országával esetről-esetre bírálják el.

12 Az alighanem átmeneti korlátozó intézkedésnek szánt osztrák lépés két héttel később minden addiginál élesebb összecsapáshoz vezetett a két ország között. Aligha kétséges, hogy ennek kialakulásában ismételten szerepet játszott a szovjet vezetés Ausztriának szánt újabb figyelmeztetése, amit a Pravda február 9-i számában megjelent terjedelmes szerkesztőségi cikk fogalmazott meg. Az írás az osztrák külpolitika, nyílt kritikájaként egy sorba állította a magyar forradalom idején tanúsított osztrák magatartást, Raab január 20-i beszédét, az európai szervezetekhez történő közeledést és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, illetve a Béke Világtanács irodáinak röviddel korábban Bécsből történt kiutasítását. A lap figyelmeztette Ausztria vezetőit, hogy külpolitikai irányvonaluk nem felel meg a független és semleges Ausztria érdekeinek.

13 A magyar Külügyminisztérium azt követően február 21-én közzétett nyilatkozata ismételten súlyos vádakkal illette Ausztriát, és az osztrák kormányt a semlegesség megsértésével, illetve az ENSZ alapokmányába ütköző magatartással vádolta. Két nappal később a közleményt osztrák részről kemény szavakkal utasították vissza. A nyilatkozatháború február 25-én a budapesti osztrák követség teljes rendőri blokádjával eszkalálódott, melynek során nemcsak a követséget felkereső magyar állampolgárokat tartóztatták fel és hallgatták ki, de zaklatták Peinsipp követet és 10 MOL XIX-J-36-a 1957/12. tétel (13. doboz). Púja Frigyes követ 23/1957. sz. jelentésének melléklete. 11 Vö. Reiner Eger: Krisen an Österreichs Grenzen... 51-54. old. továbbá Manfred Rauchensteiner: Spätherbst 1956. Die Neutralität auf dem Prüfstand. 107-108. old. 12 ÖStA AdR BKA/A A Kabinett, Ministerratsprotokolle, Fasz. 66. Beschlussprotokoll 25. Punkt. 28. Sajnos az osztrák kormány jegyzökönyvei teljességükben jelen pillanatban még nem kutathatók. így a külügyi anyagban elfekvő kivonatokat, másolatokat használhattuk. 13 Uo. BKA/A A Pol.II. Ungarn 2 GZ 216.698-Pol./1957