Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Határozati javaslat 1. A Külügyminisztérium Kollégiuma a magyar-osztrák kapcsolatok alakulása tárgyában készített előterjesztést a jegyzőkönyvben foglalt kiegészítésekkel 189 elfogadja. 2. A Kollégium utasítja a II. Politikai Osztályt, hogy a bécsi követséggel együttműködve hajtsa végre az előterjesztésben foglaltakat. MOL XIX-J-l-j Ausztria (4/b) KüM 005033/1958 (6. doboz) Sokszororosított eredeti tisztázat. 36. Púja Frigyes követ megjegyzései a kollégiumi előterjesztéshez Bécs, 1958. szeptember 10. 44/39/sz. t/1958. A kollégiumi előterjesztéssel nagyrészt egyetértek. Az előterjesztésben fel vannak sorolva legközelebbi taktikai célkitűzéseink, és részben meg vannak határozva a módok is, ahogyan azokat elérhetjük, bár ezekkel a módokkal nem minden esetben érthetek egyet. Most inkább arról szeretnék beszélni, ami szerintem a kollégiumi előterjesztésből hiányzik, s aminek benne kellene lennie, tekintettel arra, hogy ilyen kollégiumi ülés nincs minden évben, s ennek az ülésnek előreláthatóan 2-3 évre meg kell határoznia külpolitikai irányvonalunkat Ausztria irányában. Az előterjesztés legnagyobb hiányosságának azt tartom, hogy nem kíséreli meg az elmúlt időszak — elsősorban az ellenforradalom utáni időszak — külpolitikájának mélyreható elemzését, s nem foglalkozik azokkal a hibákkal és hiányosságokkal, amelyeket pedig munkánk során elkövettünk. Ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy bizonyos szakasz lezárása előtt állunk, mert az elkövetkezendő időkben bizonyosan kisebb súllyal fog latba esni az ellenforradalom öröksége. Szükséges lett volna a nemzetközi helyzet várható alakulásából is bizonyos következtetések levonása, s annak megállapítása, hogy az erőviszonyoknak a béketábor javára való billenése, valamint a kapitalizmus gazdasági válságának kiterjedése kétségtelenül megnöveli az olyan semleges országnak, mint Ausztriának az ingadozását, s ezt mi külpolitikánkban jól ki tudjuk használni. Én Ausztriával szemben folytatott külpolitikánk néhány hiányosságát szeretném felvetni, s egyben javaslatokat tenni. 1.) Egyik fontos hibának azt tartom eddigi külpolitikánkban, hogy nagyon elmélyedtünk az apró taktikázásban, nem voltak elég világosan körvonalazva a stratégiai célkitűzések. Még nagyobb baj volt azonban az, hogy nem vettük számba és főleg nem használtuk ki azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésünkre állanak a megfelelő stratégiai célkitűzések eléréséhez. A kollégiumi ülés jegyzökönyvét nem találtuk meg.
