Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)
III. Az iratselejtezés
fel az ügykor jegyzékben, s az egyes szervezeti egységeknél alárendelt szerveknél már csak a náluk speciálisan előforduló szakfeladatuk ellátása során keletkezett ügyek•iratainak felsorolása található. Ilyen esetekben tehát az ügykörjegyzékek általános fejezetei vonatkoznak az egyes szervezeti egységekre is, s csupán a jegyzék terjedelmének csökkentése, tehát áttekinthetősége szempontjából kerüli el az ismétléseket. Bár az ügykörjegyzékek a legnagyobb körültekintéssel készültek, előfordulhat, hogy egyes ügyek irataira nézve nem tartalmaznak útmutatást. Ha ilyen adódik és nagyobb tömegű iratanyagról van szó, a selejtezőnek kötelessége kikérni az intézmény selejtezési felelősének, illetve a levéltári szerveknek a véleményt Ha az iratok megőrzése, vagy kiselejtezése ügyviteli szempontbél válik kérdésessé, a szerv selejtezési felelősének illetve felelős vezetőjének a véleménye döntő, ha viszont történelmái, tudományos szempontból kérdéses az iratok értéke, a levéltári szervek véleménye határoz az iratok sorsa felett. Ha azon ban - s ez a gyakoribb eset - csupán egyedi darab az, amelyre nézve nem tartalmaz utasítást az ügykörjegyzék, s a selejtezőnek kételyei támadnak, feltétlenül a megőrzendő iratok közé kell tenni a kérdéses darabot. Minfikét esetben célszerű azonban, ha a selejtező feljegyzi az ilyen, jegyzékben nem szereplő ínyeket - ilyen célra esetleg egy külön füzetet is lehet rendszeresíteni - s az ügyek irataival kapcso latban kialakult, elfogadott álláspontot. Népünk történelme szempontjából egy-egy időszak iratai különös jelentőséggel birnak. Ilyon időszak volt például az 1918-1919, valamint az 1944-1945-ös ( á • Ezekben a z években keletkezett iratok közül még a jelentéktelen darabok is értékes felvilágosítást adhatnak a forradalmi átalakulások előkészítésére, a forradalmi népi szervek működésére, a tömegek alkotó erejére vonatkozólag . Az ilyen iratoknak a selejtezését éppen ezért határozottan tilalmazza a rendelet. A tilalom egyben sok selejtezési bizonytalanságot is megold. Többé-kevésbbé hasonló meggodnolásból kiin-
