Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

I. Az iratok kezelése

Az ügyiratok továbbitása az ügyintézőkhöz munkanapló- • ba /munkakönyvbe/ történő bejegyzéssel* annak hiányában késbe s it okönyvve1 törtenik c Ha az ügyiraton az ügyintéző kijelölése nélkül más osztály vagy szervezeti egység illetékességét jelezték, ilyen esetben a nyilvántartókönyv "kezelési feljegyzések" rovatában a jelzett szervezeti egység jelzését kell feltüntetni és az ügyiratot kézbesitőkönyvvel kell továbbítani. Tekintettel arra, hogy az irat útját csak a nyilvántartókönyvbe bejegyzett adatokból lehet megállapítani, illetőleg pontosan követni, ennek érdekében minden iratmozgatás kizá«rólag a kezelőirodán keresztül történhet. Ügyi

ntézőlap /előadói iv/ Az ügyiratnak az ügyintézőhöz való megérkezésével eljutottunk ahhoz az állomáshoz, amikor megkezdődik az irat érdemi intézése. Az ügyirat intézése lehetőleg az iktatmányon s osak akkor, ha az arra felhasználhat9 nem volna,külön ügyintéző lapon történik. Az ügyintéző lap közokirat. 1/ A közhivatal nevével kezdődik pl: pénzügyminisztérium Ez azt jelenti, hogy az a szöveg, amelyet az ügyintézőlap tartalmaz, a magyar kormány felelős miniszterének hatásköre területén jött létre, s jelenti azt is, hogy annak tartalma /pl. rendelet stb./ alkotmányos állami életünket szabályozó törvényeinken nyugszik. • 2/4 Tartalmazza az ügyirat számát és évszámát, 3/ az iratot készítő ügyosztály /szervezeti egység/ számát vagy jelét, 4/ a beküldő nevét és ügyirat számát /ezeket a bejegyzéseket az ügyintéző végzi/, 5/ sorszámos iktatás esetén az előirat és utóirat számai /ez a feljegyzés támpontot nyújt az egymással szoros össze-