Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Péter fia Panith és András fiai: Miklós és Ambrus öt ekényi földet Sági Bedének adnak el. 1330-ban Gergely fia Pétert említik. 1331-ben Teszéry Jánost királyi embernek jelölik. 1335-ben Tamás fia Jánosról és Lőrinc fia Tamásról olvasunk, 1338-ban János királyi ember. 1339-ben Panith fia Péter s Gergely fia Magnus Péter a köztük levő vitás ügyben megegyeznek. 1342-ben Teszéry János szolgabíró s ugyancsak ő, valamint László tesz vallomást 1345-ben Cseri birtokjogafeletti perben. 1346-ban János kijelölt királyi ember. 1348-ban ismét szolgabíró, 1350-ben pedig királyi embernek jelölik, amikor Bede fia Péter őt, azután Panith fiait: Magnus Pétert és Balázst eltiltja András fia Miklós teszéri birtokrészének elfoglalásától. Ebben az esztendőben Tóbiás leányai: Anna és Orsolya is panaszt emelnek János és fia Mihály, azután Gergely fia Péter ellen, minthogy az őket illető nászajándékot nem kapták meg. Ez évben I. Károly király Petch fia Tamás és Lőrinc fia Tamás egyházasteszéri birtokainak határjárását rendeli el. Az oklevélben Egyházasteszér mint Hontvárhoz tartozó udvarnokok községe szerepel. 1351-ben ismét Jánost jelölik királyi embernek. 1361-ben említik Ponich fia Balázst, akinek Sárói Bede fia Péterrel felmerült vitás ügyét 1364-ben kiküldött királyi emberek simítják el, de a viszály a következő évben is folytatódott. 1366-ban Bede unokái tiltják el Panith fia Balázst teszóri jószágjának elidegenítésétől, s említik ez évben Péter fia Jánost. 1367-ben Panith fia Balázsnak ama perében, amelyet 1363-ban indított Sárói Bede fia Péter ellen, Bebek István országbíró Péter javára dönt. 1367-ben egyébként Péter fiait: Lászlót és Jánost ,,Felsőteszérieknek" nevezik s birtokukat Alsóteszóry János fia Mihály birtokától elkülönítik. 1370-ben Péter fia János Sárói László és János ellen hatalmaskodása miatt emel vádat. 1386-ban Patkós fia János tesz vallomást Darázsi birtokjogáról. 1400-ban Patkós János királyi ember, 1407-ben Benedek fia Lászlót említik. 1411-ben Patkós István leánya, Katalin asszony emel panaszt Patkós János ellen atyja kisteszéri birtokának elfoglalása miatt. A pernek a következő esztendőben egyezség vetett véget s a felek a vitás birtokot egymásközt felosztották. 1417-ben Kisteszéry Katus asszony leánya, Mákos Miklósnó kisteszéri birtokrészét eladja Patkós Jánosnak és fiainak: Istvánnak és Miklósnak. 1423-ban Benedek fia László Déménden bírt zálogbirtokot visszabocsátja Deméndy Briganth Istvánnak. 1424-ben Kikinesi László fiai: Bálint és János, valamint János gyermekei Kisteszér felét János fia Istvánnak zálogosítják el. 1427-ben Patkós István panaszt tesz Benedek fia László ellen hatalmaskodás miatt, 1428-ban azonban István Kisteszéren egy fél rétet Lászlónak zálogosít el. 1429-ben István újra panaszt emel László ellen. Istvánt Gara Miklós nádor ez évben a Varbókyak perében megbízottként küldi ki. Lászlót 1430-ban is említik, mint aki a Sipeky család iratait birtokolja. 1431-ben Alsóteszéry Benedek fia Lászlót említik. 1435-ben újból László hatalmaskodása ügyében folytatnak vizsgálatot, amelyet a sági prépostság ellen követett el s amelynek eredményéről Hont megye 1436-ban tesz jelentést. 1439-ben a sági prépostság és László perében újabb határnapot tűznek ki. 1440-ben Nyéky Györgynek Felsőteszérbe történt iktatásánál László jelenik meg. Amikor 1454-ben Darasy Lászlót és Bálványi Simont Alsópirbe iktatják, László fiai: Pál, Mihály, István és Péter jelentek meg. 1459-ben László fiai közül Mihályt, Istvánt és Pétert említik. 1464-ben Mihály jogtalanul foglalja el Déménd és Hébec birtokát. Ez évben Istvánt is említik. Amikor 1467-ben a Piryeket Kisteszér birtokába iktatják, István és Péter tiltakoznak, s utóbbit királyi embernek is jelölik. 1468-ban a Piryek és Teszéryek perhalasztásban egyeznek meg. A Piryek osztályos atyafiaként említik ekkor Kis-