Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

teszéry Jánost. 1469-ben Mátyás király újra beiktattatja a Piryeket és István, valamint Péter újból tiltakoznak. 1470-ben István és Péter panaszt emelnek a Tapolcsányiak ellen okirataik elidegenítése miatt. Péter Udvarnokra vonatkozó okleveleit követeli. Ugyancsak ebben az évben Terjényi László a maga s testvére, Dorottya, Teszéry Mihály özvegye nevében vádat emel István ellen Terpény megtámadása miatt, István és Péter pedig az elhunyt Mihály jószágairól a járandóságokat a maguk részére hajtják be. Ez évben Sthaz-nak nevezett György birtokát Felsőbéli Lászlónak zálogosítja. 1480-ban Pétert és Istvánt említik, utóbbi tesz vallomást a Balassák mellett a Thomboltok elleni perben. 1481-ben Piry Tamást Mátyás király parancsára újból Patkósfalva, másként Kisteszér birtokába akarták iktatni, de Péter tiltakozott. Minthogy azonban az idézésre most sem jelent meg az uralkodó előtt, jogát elvesztette. 1483-ban azután Kisteszórt Péter erőszakkal elfoglalta. Pétert 1485-ben, 1487-ben és 1491-ben királyi embernek jelölik, 1492-ben Lászlót, 1493-ban pedig újból Pétert. Péter és László ellen 1493-ban az össödi erdő bitorlása miatt emelnek vádat, Össöd határjárásakor egyébként László alsóteszéri jobbágyai is megjelennek. 1494-ben Pétert vádolják a horhi erdő pusztítása miatt. Pétert királyi embernek jelölik 1496-ban, 1497-ben és 1498-ban, 1499-ben és 1500-ban pedig alispán. 1499-ben egyébként Lászlóval együtt Déménden Briganth Miklós egykori birtokrészét zálogjogon birtokolja s ezt Ilméry András és Lüley Mihály ki akarják váltani. Pétert 1502-ben, 1504-ben és 1505-ben királyi embernek jelölik. 1505-ben alispán s ekkor a Bars megyei újfalusi birtokába a Dalmadyakat iktatják. 1504-ben és 1505-ben Miklóst is jelölik királyi embernek, 1506-ban pedig Pétert és Péter fiát Miklóst, akik Petróczy Henczelffy Istvánnak Felsőterénybe és Kispeszekbe történt iktatásánál megjelennek. 1507-ben Péter alispán. 1514-ben Piry Péter és nővére Kisteszórt Teszéry Miklósnak adják el. 1516-ban Miklóst és Lászlót említik. 1517-ben Teszéry Miklós nemzedékrendjét a következőkben kapjuk: Deméndy Benedek fia volt László és ennek fia Péter, Miklós édesatyja. Említett Benedek fia László fia volt István s ennek fia a XV—XVI. sz. fordulóján sokat szereplő László. 1518-ban ismét Miklóst említik, hasonlóképpen 1519-ben, amikor Kistapolcsányi Gergelytől zálogba vett Össöd birtokába iktatják, viszont Déménd megrohanása miatt vádat emelnek ellene. 1520-ban egy Bars megyei erdő elfoglalása miatt panaszolják be, ő pedig a Várdayak ellen emel panaszt Egyházasteszér és Kisteszér megrohanása miatt. 1521-ben Kistapolcsányi János az addig Miklósnak elzálogosított Ossödöt a Selmecbányái bírónak adja zálogba. 1522-ben Miklós a garamszentbenedeki apáttal pereskedik, s 1523-ban is említik. 1524-ben László és gyermekei: Imre, Borbála, Dorottya, Erzsébet és Zsófia Nyitra megyei birtokaikatzálogosítják el. 1525-ben Miklóst, 1525-ben és 1526-ban Lászlót említik. (1286: DL 1197, 1291/1367: DL 41715, 1294: DL 97976, Fejér VI 1 285, 369, XI 419, XIJíjXIV. sz.: DL 47711, 47811, 1300: DL 40266, 105346, Fejér X 3 282, 1311: DL 38802, 1314: DL 40351, Fejér VIII 1 548, 1325/1367: DL 41715, 1330: Uzovics lt., 1331: DL 2642, Knauz III 191, Anjoukori II 534, 1335: Uzovics lt., 1338: Seilern lt. I 11, 1339: DL 40805, Fejér VIII 4 407, 1342: DL 24419, 87139, Anjoukori IV 256, Dipl. Hont. 131, 1345/1346: DL 41011, 1346: uo., 1348: DL 41078, Brunswick Mise. M. 3, Anjoukori V 210, 1350: DL 39180-39183, 41129, 41143, 58530, Anjoukori V 368, 1351: DL 39185, 1361: DL 58556, 58557, Fejér IX 3 286, 1363: DL 5260, 1364: DL 58562, 1365: DL 58563, 1366: DL 5503, 58570, 1367: DL 41702, 41715, Fejér IX 4 94, 1370: DL 58588, 1356/1388: DL 8005, 69263, 1400: Palásthy lt. 52, Palásthy I 199, 1407: Uzo27* 419