Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

163 más., Palásthy I 416, 1514: DL 47066, 1517: DL 69559, 1518: DL 47273, 95864, 1520: DL 63988, 105396, Gsztb. 34-46, 1521: Palásthy lt. 169, 170 más., DL 64000, 1522: DL 66044, 1523: DL 64003, 69578, Palásthy lt. 172, TP. 4-954 más., Palásthy I 452, 1524: DL 23882, DL 64005 más., 1525: Palásthy lt. 174, Rakovszky lt. 4203.) Keszy család. A családot legelőször 1270-ben említik, amikor Csala, Csop és Locs megjelennek Szelény határjárásánál. 1277-ben Keszi Leustak fia Bugud birtoka. Kétségtelen, hogy ez a Keszi a későbbi Kőkeszivel azonosítható, mert Terbegectől csak a Keszipatak választja el, az 1243-ban Dubak, Doba, Vácik és Tiba birtokába került Kőkeszi pedig a későbbi Keszihóc. 1295-ben Keszi negyedét Bogiszló fia Miklós szintén Bugudnak adja el, aki mint „Moruti" ekkor Keszin Locs fiaival: Hebettel, Gergellyel és Istvánnal, valamint Gsákán fia Ádámmal együtt birtokos. 1312-ben Bugud comes Össödöt először zálogba adja Hazlav fia Julának, majd véglegesen neki eladja. 1343-ban I. Lajos király Bugud fiait: Jánost és Pétert megerősíti Keszi birtokában, amelyen ők testvérükkel, Gunda asszonnyal megosztoznak. 1346-ban Bugud fiai: Péter és János, Margit nevű nővérükkel együtt két kuriális helyet adnak el Tamás fia Pálnak. Ekkor szerepel először a Kőkeszi elnevezés, amely ezután felváltva szerepel Keszivel. 1353-ban Nagy Lajos újra megerősíti Bugud fiait Keszi birtokában s ezt az oklevelet a garamszentbenedeki konventtel 1361-ben Péter fia Pál íratja át. 1366-ban Jánost Veseni Tamás jobbágyának megöletésével vádolják, de János a váci káptalan előtt leteszi az ártatlansági esküt. 1379ben Tamás fia Pál szolgabíró, Bugud fia János képviseletében pedig Kiskeszy Márton fia Miklós bizonyos keszi földterület elfoglalásával vádolja Terbegeczi Istvánt. 1380-ban egyébként János és unokaöccse, Péter fia Pál össödi birtokrészüket Tapolcsányi Péternek adják el. 1384-ben Pál fia Miklós Ináncson zálogba vesz két házat. 1388-ban pedig Pált, Miklóst és Gergelyt jelölik királyi embernek, Kőkeszy Pál fiai: Miklós és Mihály pedig a leklinci jobbágyokat vádolják hatalmaskodással. 1389-ben Pált jelölik királyi embernek. 1390-ben Pál fiai: Miklós és Mihály Terbegeczi Istvánt gulyájuk elhajtásával vádolják, a következő évben pedig anyjuk, Bugud unokájának, Pálnak özvegye ellen indítanak pert. 1392-ben említik Miklóst és Mihályt, 1393-ban Mihályt. 1396ban Pál fia Mihály Pilisi János és Gyürky Bálint ellen panaszt emel. 1405-ben Pál fia Györgyöt királyi embernek jelölik. Utóbbi évben Pál fia Mihály tói Terbegec és Keszi határán levő erdőt Kóváry Pál a zálogból kiváltja. 1406ban Györgyöt azzal vádolja Gyürky Máté leánya Erzsébet, hogy Pál fia János feleségétől, Ilona asszonytól neki hagyományozott egy ládányi ruhát jogtalanul" tartja magánál. Ez évben György királyi ember. 1408-ban Pál fia Mihály Benedek nevű fiával, valamint András fia Miklós Gyürky Bálinttal és Csery Demeter özvegyével pereskedik bizonyos gyürki jószágrész felett. Ez ügyben a következő évben is folyik a vizsgálat. 1408-ban egyébként Györgyöt királyi embernek jelölik. 1411-ben Pál fia Mihály Márton fia Miklós leányának, Margit asszonynak — akinek Benedek, György, Katalin és Anna nevű gyermekei vannak — nevében eltiltja Hebeczi Márton leányát, Klára asszonyt, Bugud fia János özvegyét, hogy keszi birtokrészét Gergely fia Miklósnak elzálogosítsa. Ugyancsak 1411-ben emel vádat Pál fia György és másik Pál fia Mihály Konya bán fia Simon ellen, minthogy leklinci jobbágyai a Keszin levő Nagymező nevű földet elfoglalták. 1414-ben azután ezen a vitás földterületen megosztoznak. Ebben az évben Pál fia Mihály és András fia Miklós, azután Gergely