Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

fia Miklós emelnek panaszt Pál fia György ellen hatalmaskodás miatt. 1415ben György és Mihály közti perben határmegállapításra kerül sor. 1416-ban Györgyöt említik. 1418-ban Mihály és György együttesen emelnek ismét panaszt Simon bán ellen a Nagymező nevű földterület újbóli elfoglalása miatt. 1421-ben és 1422-ben Györgyöt ós Gergely fia Miklóst királyi embernek jelölik. 1424-ben Gonda Miklós a sági prépostság palojtai jobbágyaitól visz el egy lovat, András fia Miklós pedig királyi ember. 1425-ben Pál fia Mihály Benedek és György nevű fiaival együtt Gyürkin vesz zálogba bizonyos birtokrészt, s e zálogbirtoklás 1436-ban is fennállott. 1426-ban Pál fia Györgyöt, 1427-ben Benedek fia Jánost jelölik királyi embernek, 1429-ben András fia Miklóst említik, 1430-ban pedig Györgyöt, 1432-ben Benedeket és testvérét Györgyöt, 1435-ben Gonda Jánost, 1439-ben Gonda Miklóst, valamint Györgyöt, 1444ben Benedeket, Jánost és Miklóst. 1446-ban Gonda Miklóst királyi embernek jelölik. 1444-ben Jánost és Miklóst említik. 1447-ben Miklós Csehy János képviselője, Benedek pedig Paláston és Pomaton kap birtokrószt. 1449-ben Györgyöt jelölik királyi embernek, 1450-ben Benedeket. 1454-ben Benedek palásti birtokos. 1454 körül Gonda Miklóst említik, 1459-ben Gonda Jánost, aki 1464-ben szolgabíró. 1462-ben és 1465-ben Gonda Lőrincet jelölik királyi embernek, utóbbi évben Tamással együtt. 1463-ban György emel panaszt Benedek ellen, aki Pál fia Mihály halála után ennek Gyürkin, Egyházasnényén, Méznevelőn, Nagymezőn levő birtokrészeit jogtalanul foglalta el. A megindult vizsgálattal kapcsolatban említik Jánost, János fia Benedeket, Gonda Miklóst, Pál fia György fia János fiát, Benedeket, Miklós fia Gergely leányait, Ankát és Dorottyát. 1466-ban és 1468-ban Tamás a Sirákyak ügyvédje, 1468-ban Györggyel együtt. 1469-ben és 1470-ben Györgyöt, Lőrincet, Istvánt és Gonda Lukácsot említik, 1470-ben Tamást is. 1471-ben Tamást jelölik királyi embernek. 1471-ben és 1473-ban László szolgabíró. 1478-ban István kijelölt királyi ember, Benedek leányát, Erzsébet asszonyt pedig, mint Leszenyei Czakó Miklós feleségét említik, 1478—1480. években Gonda Lőrinc kijelölt királyi ember, 1480-ban rajta kívül Gonda Vitái is. 1479-ben Lászlót említik, a következő évben Kőkeszy István és Mihály tesznek esküt a Balassák és a Thomboltok perében. 1483-ban Gonda Lőrincet, 1484-ben Kőkeszy Mihályt jelölik királyi embernek. 1485-ban Benedek fia, Berky László Kőkeszit, Kiskeszit, Varbókot, Alsó- és FelsŐzsembert fogadott fiának, Bornemissza Jánosnak engedi át magtalan halála esetére. Ennek azonban András ellentmondott. 1486-ban András fia Benedeket és Orbán feleségét, Orsolyát említik, Kőkeszy Gonda Benedeket egyébként királyi embernek jelölik. 1491-ben László fia Benedek tiltakozik szelényi és siráki szőlők elidegenítése miatt, Filpesi Literátus Gergely pedig Kőkeszin levő birtokrészét esztergomi házért átengedi Palásthy Paska Jánosnak és Siráky Györgynek. 1494-ben, amikor Bornemissza János a Benedektől bírt jószágokat el akarja idegeníteni, Benedek leánya, Leszenyei Miklósné tiltakozik. Filpesi György — aki egyébként Kőkeszy László fia volt — 1495-ben bizonyos kőkeszi birtokrészt nővérére hagyományoz. Ez évben Kőkeszi Mihályt, Benedeket és Albertet jelölik királyi embernek. Amikor 1497-ben Palásthy Jánost és Siráky Györgyöt az említett kőkeszi birtokrészbe akarják iktatni, Gergely testvérei: Albert és Benedek, azután Albert fiai: János és Mihály tiltakoztak. Ugyanezen évben Kiskeszi birtoka feletti perben Bertalan, Mihály és Gonda Vitai tanúskodnak. 1503-ban Gergelyt említik. Amikor 1505-ben Gergely egykori birtokrészeibe a Kóváryakat iktatják, az iktatáson Bertalan, Balázs, István és Gonda Vitai jelennek meg.