Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Eszt. kpt. m. lt. 16-1-21, 18-2-5, 1477: DL 65959, 65960, 1479: DL 65963, 1480: Gsztb. prot. A fol. 219, 1483: DL 18798, 1492: Gsztb. prot. A fol. 84, 1496: uo. fol. 228, 1502: DL 59915, Eszt. kpt. o. lt. 48-3-10, 1504: Eszt.kpt.o.lt. 44-4-7, 1517: DL 22890, 66022, 1525: Rakovszky lt. 4203). L. még Haraszthy család alatt is. Baloghy család. 1329-ben Kalade határjárásával kapcsolatban említenek egy Balogi Pált, de a később szereplő család Oszlári Pál fiától, Leukustól származik, aki Péter és Pál nevű fiaival együtt 1375-ben zólyomi jószágokért csereképpen kapta Balogot. 1388-ban Péter és Pál hrussói birtokosok. 1389-ben Péter már „Balogi''-nak nevezi magát s Kalade határa felett pereskedik a Csitáryakkal. Péter és Pál egyébként 1394-ben Prébelyt kapják. 1400-ban Lökös fiai, Péter és Pál kérésére eszközlik Balog határjárását. 1402-ben Pál iktatja Szécsényi Frankot Kelenyébe. 1403-ban Pált királyi emberként említik, 1405-ben pedig Pétert. 1407-ben Péter Záthoki Miklósnak megfizeti adósságát, a következő esztendőben pedig Nógrád megye alispánja. 1413-ban Lökös fiait, Pétert és Pált említik. 1414-ben Péter a Kiscsalomiaiaknak visszabocsátja a zálogban bírt Apátit. 1416-ban Péter (fiai: István, Benedek, Sándor, Simon, Miklós) és Pál (fiai: István, Mihály és György)Mikefalvai Jánossal megosztozik Prébely birtokán. 1421-ben Péter mint fogott biró hoz létre egyességet Kiscsalomiai Mihály és a Nényei Dacsók közt. 1423-ban unokaöccsével, Pál fia Istvánnal pereskedik Balog, Nagyfalu és Szécsényke határai felett. A lefolytatott vizsgálatnál megjelenik Pál fia Mihály fia Pál. Amikor 1442-ben András pécsi prépostot és Rozgonyi Simon egri püspököt Nyék és Lekline birtokába iktatják mint szomszéd jelenik meg Lökös, István, Sándor és Simon. 1444-ben „Magnus" Simon hatalmaskodást követ el. 1447-ben az országgyűlésen megyénket Sándor képviseli, s említik Lökös Istvánt és Simont, 1448-ban pedig Lökös Simon alispán. 1452-ben Csitár és Kalade határjárásakor mint szomszéd jelenik meg Pál és Sándor. Az ötvenes évek elején Lökös István özvegye, valamint Mihály, Márton és Zsigmond nevű fiai ellen emelnek panaszt Ináncs jogtalan elfoglalása miatt. 1465-ben azt az ináncsi birtokrészt, amelyet István vett zálogba, özvegyétől és fiaitól: Mihály tói, Mártontól, Zsigmondtól és Istvántól Ináncsy István váltja magához. 1478-ban és 1479-ben Pált jelölik királyi embernek. 1481-ben Ináncs határjárásakor Sándor fia György és rokonai István, Sandrin, azután Pál, Márton, Zsigmond, György és egy másik István tiltakoznak. 1482-ben Zsigmond iktatja Országh Mihályt honti birtokaiba. Ugyanebben az esztendőben Sándor fiainak: Istvánnak, Györgynek, Zsigmondnak és Sándornak hrussói birtokrészét Györedi András bírja zálogban. 1484-ben Györgyöt jelölik királyi embernek, 1485-ben pedig, amikor János palásti birtokos, Sándor Györgyöt. 1487-ben, amikor János, Ferenc és Benedek részére tartanak vizsgálatot Palást birtokjogát illetően, György tanúskodik. 1489-ben Sandrin özvegye Katalin nyugtatja a hitbér- és jegyajándék kifizetése tekintetében Sandrin fia Györgyöt. 1492-ben Alagi Dénes és Pataky Antal viski iktatásának Mihály fia János mond ellent. 1493-ban Sápi Balogy Miklóst és Mártont idézik Balogon hatalmaskodás miatt. 1494-ben István alispán s ugyanekkor egy másik István emel panaszt Szemeréd és Pereszlény jogtalan elfoglalása miatt. Palojta határjárásakor pedig István, Márton, Zsigmond, azután Mihály fiai János és Simon, Pál fiai János és Ferenc, Sándor György fia Ignác, Sándor István fia Kerubin tiltakoznak. A következő évben Mihály fia Jánost (nagyfalusi birtokosként is), azután Pál fiait Jánost, Ferencet