Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
és Benedeket, valamint Györgyöt, Mártont, Istvánt és Zsigmondot említik. 1496-ban a sági prépostság az 1494. évi ellentmondás miatt hívja perbe Istvánt, Mártont, Zsigmondot, azután Pál fiait: Ferencet és Jánost, valamint Mihály fiait Simont és Jánost. Pál fia Jánost egyébként ekkor hrussói zálogbirtokosként is említik. 1494-ben és 1497-ben István alispán, Ipolykeszi birtoklása tekintetében pedig Pál fia János, azután Benedek, István és Zsigmond tesznek vallomást. 1499-ben Födémes határjárásakor János leánya: Erzsébet tiltakozik. Említik ez évben Jánost is, akit 1501-ben és 1502-ben királyi embernek jelölnek, 1500-ban pedig Zsigmondot. Ez idő tájban Lökös Pál fia István ináncsi birtoklásáról tudunk. A XVI. század elején egyébként Sándornak nevezett István özvegye három balogi jobbágyhelyét Fejér András és Bertalan pesti polgároknak zálogosítja, Mihály pedig Leklincen birtokrószt vesz zálogba. 1501-ben és 1502-ben István alispán, Benedek és Ferenc pedig Mihály fia Jánossal pereskedik. Ferencnek ós Benedeknek ez időben Felsőzsemberen is volt birtoka. 1501-ben János Nagyfalun birtokos. 1503-ban Jánost és Miklóst királyi embernek jelölik, István pedig alispán. Ez évben említik István leányát, Dorottyát, aki Dacsó Loránd neje, Gergelyt, Kerubint, Istvánt és Pál fia Benedeket pedig hatalmaskodással vádolják. 1504-ben Benedeket királyi embernek jelölik, Sándorpedig István fia Kerubin egy jobbágyhelyét zálogosítja el, Mihály fia János Leklinczen zálogbirtokos. 1505-ben Vece határjárásánál János jelenik meg. Sándor fia György ez évben két balogi rétjét Istvánnak zálogosítja. Említik ez évben Miklóst is. 1506-ban Jánost, Kerubint és Mártont, 1507-ben Benedeket, Jánost, Kerubint és Zsigmondot jelölik királyi embernek. Benedek ez évben Füri Balogy János felsőzsemberi birtokrészét megszerzi, de a következő évben Devecseri Székely Györgynek zálogosítja el. Ugyancsak 1508-ban Kerubin két balogi jobbágytelkét Huszár Bálintnak adja el, s említik Benedeket, Jánost és Zsigmondot is. 1511-ben Benedeket és Jánost jelölik királyi embernek, akiket 1512-ben Eördögh Boldizsár, ill. Kürtössy Gergely ügyvédjeinek vall. 1514-ben János Szécsényi Györgytől Nagy falu és Szécsónke egy részét szerzi meg, s említik ez évben Gergelyt is, s kettőjüket hrussói birtokosnak. 1515-ben az esztergomi káptalan és Bernecei Bertalan közti perben János fogott bíróként szerepel. 1516-ban Ferenc egy balogi rétet Gergelynek, Kerubin pedig a Nógrád megyei Inimen birtokrészét zálogosítja. 1516-ban említik Jánost, Miklóst, Benedeket, István fia Miklóst, Mihályt, Sandrint, János fia Gáspárt, valamint Huszár Bálintot és fiait, Boldizsárt és Gáspárt. 1517-ben Benedeket királyi embernek jelölik, Jánosnak Szócsénkébe történő iktatása ellen viszont Kelenyei Pándy Balázs tiltakozik. Az iktatásnál Kerubin és Zsigmond, valamint Gergely jobbágy jelentek meg. Tamás érsek ez évben pesti és esztergomi házat enged át Miklósnak egy gyürki birtokrészért. Említik az évben Bálintot és Imrét is. 1519-ben Pált, Zsigmondot, Kerubint és Kürtössy Györgyöt királyi embernek jelölik, ezenfelül említik Balkot és Gergelyt, Benedeket és Miklóst, valamint Ferenc özvegyét, Elenát. 1520-ban Gergely és János hozzák létre az egyezséget az esztergomi káptalan és a Kisthuryak között, bíró társaikkal egyetértésben. Imrét, Kerubint és Kürtössy Gergelyt ez évben, Jánost és Kürtössy Gergelyt pedig 1521-ben jelölik királyi embernek. 1523-ban Benedek és testvérei — Baltazár és Menyhért — hrussói birtokrészüket Kóváry Pálnak eladják. Jánost és Kerubint ez évben is királyi embernek jelölik. Gáspár egyébként csere révén lesz horhi birtokos. 1524-ben Benedek fia Gáspárt, János fiait, Gáspárt, Boldizsárt és Menyhértet, mint „Fürit", azután Jánost és fiát, Jánost, Miklós fiait Imrét, Mártont és Miklóst, végül Kerubint, Ferencet,
