Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Uza család (uzapanyiti). Amikor Peya Lőrinc 1518-ban Középzsemberen Kisthury Miklóstól egy malomhelyet kap, az Lőrinc jogán Uza Miklósé is lesz. A következő évben Miklós már tiltakozik, hogy Közép- és Felsőzsemberen, valamint Disznóson levő birtokrészeit Disznósy László elfoglalta. E birtokokhoz ugyanis anyja, Középzsembery Gergely leánya révén volt jussa. 1523-ból fennmaradt Miklós végrendelete. 1525-béri" Dersenyey Mátyástól vásárol Felsőzsemberen 3 és fél jobbágytelket, amelyeket azonban azonnal Mátyásnak elzálogosít. Ez évben egyébként középzsemberi birtokosként is említik. (1518: DL 24433, 1519: Gsztb. prot. B fol. 214, 1523: uo. 51-23, 1525: uo. 5-34, prot. B fol. 76, Eszt.kpt.o.lt. 44-10-4.) Valkay család. 1477-ben Valkaynak nevezett György Alsófegyverneken jogtalanul foglalja el Királyfiay Soos Mihály földjét. 1480-ban Jánossal együtt, amikor is Gyantay-nak nevezik magukat, alsófegyverneki birtokosok. György egyébként Pereszlényen is zálogbirtokos és özvegye 1489-ben azt visszabocsátja Guti Országh Lászlónak. Az özvegy ekkor ,,Százdi"-nak nevezi magát, míg György 1481-ben készített végrendeletében Százdinak, másként Fegyvernekynek. (1477: DL 72918, 1480: Gsztb. 16-28, 52-16, 1481: uo. prot. A fol. 215, 1489: DL 19581.) Vannai család. 1358-ban Kissalló birtokán András fia János fiai: Miklós, Péter, Simon, László, azután György fiai: János, Demeter, Domonkos, Miklós és István megegyeznek Kissallói Bach fia Bathonya fiával Benedekkel. (DL 87334.) Varbóky család. 1274-ben Varbóky Pacha fiai: Ruh és Anas, valamint Ruh fia Domonkos kapja a Kerenye földet. 1345-ben Cseri birtokjoga feletti vizsgálatnál Varbóky Lukács és György tesznek vallomást. 1351-ben Mihály fia László részére Nyéken határjárást eszközölnek. 1352-ben és 1353-ban Tamást, 1353-ban és 1354-ben Lukácsot, 1367-ben pedig Egyed fia Tamást jelölik királyi embernek. 1375-ben Imre fia Istvánt és Pétert említik. 1378-ban Istvánt 1383-ban Literátus Benedek feleségét, 1386-ban pedig Tamás fiait: Benedeket és Istvánt, valamint Lukács fia Miklóst. 1387-ben Benedek tiltakozik a Kóváryaknak Szelénybe történt iktatása ellen. 1389-ben Benedeket újra királyi embernek jelölik, a következő esztendőben Szelényen Kóváry Istvánnal osztozik, 1392-ben azonban szelényi birtokrészét birtokostársaival együtt a Kóváryaknak zálogosítja el. 1391-ben Imre fia István Horváti nevű lakatlan községét Kerekegyházi László foglalta el. 1392-ben Benedek felesége Szelényen zálogosít. 1393-ban indul meg Horváti birtoka feletti per, amelyben Tamás fia János mint királyi ember szerepel és amelynek során kitűnik, hogy Varbóky István voltaképpen annak a Horváthy Benedeknek leszármazottja, aki 1276-ban szerezte meg Horváti birtokát. 1398-ban így István jogát állapítják meg, de minthogy közben meghalt, Horvátit György fia Jánosnak és István fia Miklósnak ítélik. 1396-ban egyébként Benedeket, Lukács fia Miklóst és Tamás fiait: Istvánt és Jánost említik. 1402-ben Tamás fiai: István, Benedek és János, akik Domanyik birtokosai, vádat emelnek a bozóki prépostság szelei jobbágyai ellen hatalmaskodás miatt. Ebben az évben György fia Jánost gyilkossági szándékkal vádolják. 1403-ban György fia Jánostól Szelényért Kóváry Pál megszerzi Horvátit. Jánost említik 1404-ben, s őt 1405-ben beiktatják Szelény birtokába, viszont pereskedik Tamás fiaival: Jánossal, Ist-