Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

vánnal és „Feketének" nevezett Benedekkel. Jánosról a következő évben is olvasunk. 1408-ban Lukács fia Miklós Kiskereskényi Miklóstól egy kiskereskényi jobbágyhelyet vesz zálogba. 1411-ben István kijelölt királyi ember. 1417- ben Miklósnak fia, Balázs Terbegec birtokában elismeri Kóváry Pált. 1418- ban és 1421-ben Györgyöt, 1422-ben Lukács fia Miklóst említik. 1423-ban György fia János fiai: László és Miklós Kiskereskény felét Kóváry Pálnak adják el. 1424-ben László és Miklós az időközben Felsővarbókyaknak, nevezett Tamás fia István fia Györgynek elzálogosított Szelényt adják el Kóváry Pálnak. Ugyanők ebben az évben Béli Jakabtól Felsődomanyikot veszik zálogba. 1425ben Lukács fia Miklós, István és Tamás fiai: Benedek és János fogott bírák. 1426-ban Benedek özvegye, Margit asszony is eladja szelényi birtokrészét Kóváry Pálnak. 1429-ben Bálint fiai tiltakoznak, hogy atyjuk bernecei jószágát elidegenítették. Ez évben István fiait: Györgyöt és Pétert, valamint Miklóst hatalmaskodással vádolják. 1428-ban Pétert, Györgyöt és Farkas Jánost említik. 1430-ban György kijelölt királyi ember, 1431-ben Lászlót említik. 1434ben Pétert; 1436-ban rajta kívül Györgyöt jelölik királyi embernek. 1439-ben István fiai: György és Péter, valamint Miklós fia János domanyiki birtokosok. 1444-ben „Farkas" Jánost említik. 1450-ben István és Miklós kijelölt királyi ember. 1451-ben őket és Pált hatalmaskodással vádolják s őket említik 1452-ben is. 1453-ban említik Lukács fia Miklóst, azután Istvánt és Pált. 1462-ben Miklós özvegye, Petefalvai Péter felesége kijelenti, hogy György fia János özvegye, Erzsébet asszony leánynegyede tekintetében Alsószelény birtokából Kóváry László kielégítette. 1464-ben újból említik Pált. 1467-ben és 1468-ban Pált és Zsigmondot királyi embernek jelölik. 1468-ban Magnus Györgyöt Országh Mihály parancsára Varbóky Zsigmond iktatja Alsószelény birtokába, de az iktatásnak Kóváry Briccius ellentmondott. 1468-ban Pált és Zsigmondot királyi embernek jelölik, 1469-ben Zsigmondot, 1470-ben Pált és Zsigmondot említik. Ez évben Magnus György a bozóki prépostság familiárisai és jobbágyai ellen hatalmaskodás miatt emel panaszt. 1477-ben Pál fia Jánost és Zsigmondot említik királyi emberként. 1478-ban a bozóki prépost vádolja hatalmaskodással Zsigmondot és fiait: Balázst, Pált, Vitáit és Jánost. 1479-ben Zsigmond kijelölt királyi ember. 1480-ban a Balassák perében Zsigmond, Vitái és Pál tesznek esküt. 1482-ben Pál, Vitái és Zsigmond kijelölt királyi ember s említik János fia Lászlót és „Farkas" Jánost. 1483-ban Miklós fia Imre leányának, Kisthury Imre feleségének felsőzsemberi birtokjoga tekintetében folyik vizsgálat. 1486-ban Pált és Vitáit említik. 1487-ben Magnus György fia Istvánt Alsószelény birtokába iktatják. 1494-ben Zsigmondot jelölik királyi embernek, 1495-ben rajta kívül Pált és Vitáit, György fia István pedig Kóváry Lászlóval pereskedik. 1504-ben János és a Kóváryak perében egyezség jött létre; Ferenc, Gáspár, Valkan és Mátyás pedig megrohanják Zsigmond fia György, valamint Balázs varbóki kúriáját. 1505-ben Zsigmond leánya, Borbála, Gyarmathy Jánosné, férjével együtt Magyarádon kap nemesi kúriát. 1506-ban Magnus György fia János Kóváry Lászlót idézteti meg az 1487. évi alsószelényi iktatáskor történt prohibitio miatt. 1510-ben Ferenc kijelölt királyi ember. 1512-ben Kisvarbóky Porkoláb György fia Mátyás Kisvarbókot másként Felsővarbókot és Alsódomanyik praediumot Erdődy Gáspárnak és Szenográdi Szlavko Mátyásnak adja el. Mint szomszédokat említik ekkor Balázst, Györgyöt és Sandrint. 1516-ban Kisvarbóky Hanniczky György, Bálint nevű fia nevében is, alsódomanyiki és kisvarbóki birtokrészeit Kisvarbóky Gáspárnak adja el. 1520-ban Ferenc kijelenti, hogy Kóváry Pállal folytatott perében olyan