Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

királyi ember. 1470-ben leányát, Margitot említik. 1474-ben, 1482-ben, 1493ban és 1494-ben Tompa Peres Györgyöt jelölik királyi embernek, 1496-ban, 1497-ben, 1498-ban, 1499-ben, 1503-ban, 1507-ben és 1508-ban pedig Peres Pétert. 1504-ben Péter egyébként birtokrészét- Paska Jánosnak zálogosítja. 1512-ben Jánost említik, 1518-ban pedig Lázár a tompái birtokrészét szolgálatai elismeréseképpen Fegyverneky Pálnak adja. (1388: Eszt.kpt.o.lt. 14-6-12, 1416: DL 43337, 1430: Palásthy lt. 97, Palásthy I 294, 1439: Gyulay lt. 61, 1441: DL 44311, 1446: Rakovszky lt. 4062, 1450: Horváth Stansith lt. 11-2, 1453: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-11, 1454: uo. 19-2-12, 13,1467: DL 45265, 1468: Eszt. kpt.m.lt. 19-2-18, 1469: DL 45381, 1470: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-19, 1474: Gsztb. 60-21, 1482: DL 72712, 81871, 1493: Prímási F. 100, 1494: DL 46258, 1496: DL 3520 más., Gsztb. Stat.F. 5-4, 1497: DL 69531, 1498: Gsztb. Stat.F. 3-38, 1499: DL 90503, 1503: Gsztb. Stat.F. 5-3, 1504: Rakovszky lt. 3992, 1507: Eszt.kpt.m.lt. 18-5-7, DL 46782, 1508: Eszt.kpt.m.lt. 18-5-12, Gsztb. 71-4, 1512: DL 47012, 1518: DL 23019, 23020.) Tordameczi család. 1464-ben Varsány és Krakó birtokába a Dereszlényieket iktatják, s e jószágok Tordameczi Jánosé és Miklósé voltak. 1479-ben és 1499ben Ferencet, mint Krakó és Varsány részbirtokosát említik. (1464: DL 45133, 1479: DL 98110, 1499: DL 72733.) Tornai család. 1478-ban az egegi vámszedés jogába Tornai Szilveszter fiait: Benedeket és Istvánt iktatják. (1478JU8S: DL 18044.) Törey család. A Simonyi családdal rokon család. Simon fia Miklós 1351-ben Kereskényt Simonyi Mihály fiainak: Lökösnek és Pálnak zálogosítja el. 1495ben Törey Briccius fia György leányát, Angélát iktatják Kereskény és Varsány birtokába. Ezt az iktatást 1497-ben megismétlik. (1351: DL 72531,1495: Gsztb. Stat.F. 1-19, 1497: uo. 2-20.) Töttös család (bátmonostori). A család őse Becsei Imre lévai várnagy, aki 1324-ben Zedchei Péter fia Sándortól megvásárolja Baka, Sorlov-i Istvántól Kissalló birtokát, majd 1325-ben I. Károly királytól Bogomer és Péter magvaszakadtával Tergenyét kapja. Imrének két fia volt: Vesszős és a család névadója Töttös. ő veszi meg 1333-ban a Zsemberyektől Bagyant. 1342-ben Veszszős mester zálogba veszi János báti vámszedőtől a Zsemberyektől zálogban bírt zsemberi birtokréiszt. Vesszős mester ettől kezdve szinte állandóan pereskedik a Zsemberyékkel. Közben Nagy Lajos királytól Töttössel együtt 1346ban Kisgyarmatot, a következő évben Marótot kapja. A maróti birtokba azonban csak 1350-ben vezetik be őket. 1349-ben Bakát elcserélik Gúnya mester birtokában levő Máré vár felével s 200 márkát is fizetnek érte. 1351-ben Vesszős mester a birtokában levő Sallóhoz közelfekvő érsekségi Olvedet szerzi meg csereképpen Kisfalu birtokáért. 1353-ban Töttös és Vesszős zálogba veszi Peszeket, s a királytól adományképpen kapják meg Tótfalut. 1354-ben Vesszős mester a bozóki própostságtól Páld praediumot szerzi meg, amelyet a prépostságnak még IV. Béla király adományozott. 1358-ban még említik Vesszőst, de 1364-ben fia, János pereskedik Zsembery Péter özvegyével és Gyarmathy Lászlóval. 1375-ben Tamás ellen az esztergomi érsek emel panaszt Ölved elfoglalása miatt. 1377-ben Töttös fia László Kisgyarmathy Imre fia Lászlótól vásárol