Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

negyed fejében apja, Nyéky János birtokaiból Hont megyében Nyéken, Százdon és Vécén hasít ki birtokot a váci káptalan Báthory István parancsára. Amikor 1494-ben János Egyházasnyéket a káptalannak akarja adni, Mihály tiltakozik. 1496-ban Mihály alsónyéki jobbágyát említik. 1497-ben Egyházasnyék és Ipolykeszi birtokát bihari jószágokért szerzi meg. Mihály egyébként 1498-ban igazolja, hogy Bertalan fia János fiának Péter nevű fiától származik. A XV. század végén Mihály százdi birtokrészét eladja Kétházi Sándor fiainak. 1500-ban Mihály Egyházasnyék és Ipolykeszi birtokáért különböző bihari és szabolcsi birtokokat ad cserébe a Szentlőrinczy családnak, viszont a Sugodyaktól Kislam másként Alsólám birtokát és Csallon birtokrészt vásárol. A király ezt jóváhagyta s Mihályt e birtokokba be is vezették. Mihály birtoka, Vece, amelyet 1504-ben és 1505-ben határ járnak. 1506-ban Mihály Hont megye főispánja és vecei birtokos, 1507-benaz Erdődyeknek Nyék és Leklinc birtokába való iktatása ellen tiltakozik, 1508-ban azonban Tamás érseknek adja a Vece és Drégely közt fekvő halastavat, Alsónyéken pedig az Uraságrétje nevű rétet Fekete János jobbágynak zálogosítja. 1510-ben még mindig főispán s ekkor Nádassy Mihály nevű familiárisának Heves megyében ad birtokot. 1511-ben Csallon van birtoka, viszont alsólámi birtokrészébe zálogjogon a Kóváryakat iktatják. 1512-ben százdi birtokjogáról tudunk. 1514-ben Tamás érsektől vesz fel kölcsönt azzal a feltétellel, hogyha nem fizetné vissza, az érsek Felsőnyék birtokába vezettessék be. 1517-ben Vece és Nyék birtokában van és Sághy Balázs birtokát Werbőczy Istvánnal együtt kapja, 1518-ban—mint királyi tanácsos— kapja II. Lajos királytól Egyházasnyéket, ugyanakkor Nyék és Leklinc birtokát feleségének, Lossonczy Dessewfy Zsófiának adja. Ugyanebben az évben Werbőczyvel szemben Nyék, Vece és Leklinc birtokát biztosítja magának, Egyházasnyéket pedig a Doboka megyei Felsősebessel cseréli el. 1525ben Alsólámot eladja Balassa Ferencnek. 1525 körül egyébként Mihály inámi birtokos. (1443: DL 69466, 1447; Eszt.kpt.m.lt. 17-1-6, 1448: DL 65895, Révay lt. III 1-18, 1449: Eszt.kpt.o.lt. 8-5-32, 1450: Seilern lt. V 212, 214, 1452: DL 38843, 1470: DL 45424, 1472: DL 17392, 1481: DL 69509, 1492: DL 19856, 1494: Eszt.kpt.m.lt. 17-1-11, 1496: Prímási P. 10, Szabolcsmegye OT XIX, 1498: Gsztb. prot. A fol. 173, 1500: DL 46528, Eszt.kpt.o.lt. 39-8-7, Szabolcsmegye OT XXI, 1501: DL 22540, 69603, Gsztb. Stat. F. 3-32, Erdődy cs. vépi lt. 70-3169, 1504: Gsztb. prot. A fol. 111, 1505: uo. fol. 54, 237, 1506: uo. fol. 227, Eszt.kpt.o.lt. 52-4-2,1507: DL 16167, 28554, 69546, Eszt.kpt.m.lt. 17-1-14, 1508: Prímási F. 112, Eszt.kpt. m.lt. 17-1-15,1510: DL 46930,1511: Eszt.kpt.o.lt. 13-7-23, 24, 40-4-5,1512: DL 106083 fol. 88,1514: Eszt.kpt.m.lt. 17-1-18, o.lt. 5-2-3, 1517: uo. 4-6-5, 1518: DL 23022, 99794, 99802, Eszt.kpt. m.lt. 17-1-19, KO III 112, 1525: Rakovszky lt. 4203, DL 26344.), Szodói család. Bátmonostori László 1406-ban Tergenyét átengedi Szodói Briceius fia Zsigmondnak a Bars megyei Szodóért. (DL 87777, ZSO II 5030.) Szölley család. 1523-ban Szőlley János Lukanényén Szalatnay Luka Lászlótól 3 jobbágytelket vásárol. (DL 70144.) Szőllösy család. Szőllős a sági prépostság birtoka. Szőllősy családról 1345ben történik említés, amikor a Cseri feletti perben Tamás tanúskodik, 1358-ban pedig Dénest említik. 1442-ben Dénes leánya, Margit asszony, Vajday Tamásné a Vajdayakat nyugtatja a jegy- és nászajándék kifizetését illetően. 1465-ben