Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Damjánt királyi embernek jelölik. 1476-ban ismét Damjánt említik. 1512-ben Sandrin Ferenc sági prépost nevében tiltakozik Százd elidegenítése miatt. (2345/1346: DL 41011,1358: Palásthy lt. 29, Dipl. Hont. 206,1442: DL 44331, 1465: Gsztb. 100-33, 2476/1477: DL 95585, 2476/1489: Eszt.kpt.o.lt. 44-8-2, 1512: Gsztb. prot. A fol. 178.) Szudy család. Boleszló fia Buzac 1256-ban kapja Szúdot, 1279-ben pedig ő iktatja Hont fia Demetert Kisteszér birtokába. 1293-ban Demeter, Dezső és Jakab átíratják az 1256. évi adománylevelet. 1302-ben Buzad fia Ders birtoka háromnegyedrészét apai nagynénje, Katalin fiának, Miklósnak adja el. 1326-ban Fábián özvegyét említik. 1331-ben Ilerus fia Mihály a maga, valamint fiai, Jakab, János és Márton nevében ugyancsak eladja birtokrészét Sebestyén trencséni főesperesnek és testvérének, Péternek. 1339-ben Loránd fia Miklós özvegye és leánya, Literátus Andrásné szúdi birtokosok. 1345-ben Petőt említik, 1346-ban Lőrinc fia Tamás az érsekség nádorispánja, 1347-ben pedig Andrást említik Túr birtoka feletti perben. Leukus fia Demeter 1381-ben jogtalanul foglalja el Pirt. Jakab fia Péter, János fia Miklós és Pál fia Lukács 1386-ban Középdarázsi birtokjoga feletti perben mint szomszéd szerepel. András — akit 1386-ban is említenek — 1393-ban István fia Egyeddel kijelölt királyi ember, 1402-ben szolgabíró. 1405-ben újra királyi embernek jelölik s ugyanekkor Varbóky János meghatalmazottja. 1408-ban, amikor a Podhorcani családot Nagykereskény birtokába iktatják, Zsigmond tiltakozott. 1413-ban, a Szalatnay család iktatásánál Lőrincet mint királyi embert említik. 1417 és 1423 között az említett Zsigmond alispán. 1427-ben Györgyöt királyi emberként jelölik. 1476-ban szúdi Darasy Lászlót királyi emberként említik. Ez évben Antal, István és László a Zsembery és a Piry családok közötti perben tesznek tanúvallomást. 1477-ben Darasy Miklóst említik szúdi birtokosként. 1478-ban és 1479-ben Istvánt jelölik királyi embernek, 1480-ban a Balassák és Thomboltok perében Duló Miklós tesz esküt. 1487-ben Bálintot, Balázst, Istvánt és Györgyöt említik, 1491-ben Albert, Bálint, István és Mátyás szúdi birtokosok. 1493-ban Duló Miklóst és Bálintot, 1494-ben Bálintot és Miklóst jelölik királyi embernek. Ugyancsak Miklóst jelölik 1496-ban és 1497ben. Ez utóbbi évben Bálintot, Györgyöt, Istvánt s Mátyást mint Szabó Balázs fiait említik. 1498-ban Duló Miklóst ismét királyi embernek jelölik s említik Szabó Balázs fiát Balázst is. 1502-ben Leonard, Mihály, azután a fentebb említett Duló Miklós özvegye, Ilona és fiai: Mátyás és György szúdi birtokosok, s említik Bálintot is. 1504-ben Mihály leánya, Magdolna derzsenyei rétjét elidegeníti birtokostársaival együtt. Ez évből származó adat szerint Darasy Miklós meggyilkolása és egyéb gazságok miatt Balázst György, Mihály és István nevű fiaival, azután Leonardust vádolják. Györgyöt, Leonardot, Mihályt és Miklóst pedig 1505-ben, Györgyöt és Mihályt 1506-ban említik. 1508-ban Duló György neje maróti birtokrészre emel igényt, Györgyöt és Mihályt pedig a Devecsery családnak Felsőzsemberbe történő iktatásánál királyi embereknek jelölik, s Gergely az iktatáson meg is jelent. 1509-ben Leonard és Mihály felesége, Magdolna asszony a Dersky családnak Derzsenyébe való iktatása ellen tiltakoznak, Gergely pedig felsőderzsenyei zálogjószágját viszszabocsátja. 1510-ben és 1511-ben Duló Mátyást jelölik királyi embernek, utóbbi évben Leonard jár el abban a perben, amelyet Varsányi Ferenc Krakó kiváltása miatt indított. 1512-ben is említik Leonardot, mint királyi embert, s említik 1513-ban is. 1516-ban Mihály a Maróthyak perében fogott bíró,