Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

DL 65845, 1416: DL 69381, 1421: Eszt.kpt.m.lt. 18-4-14, ;1S00: DL 46528, 1523: Rakovszky lt. 4203.) Szaláiikeméni János. 1340-ben a zsemberi nemesek a Szitnicén levő malmukat Szalánkeméni Guklinus fia János báti officialisnak adják zálogba, aki azt két évvel később Bátmonostori Vesszős mesternek, saskői várnagynak tovább zálogosítja. (1340: DL 87104, 1342: DL 76669, Zichy II 18.) Szalatnay család. 1298-ban Aba fia István comest említik. 1321-ben és 1326ban Benedek bajvívó, 1327-ben pedig Benedek bajvívó özvegye, Miklós és István nevű fiaival Szalatnya birtokosa. Ez évben említik még Zomboth fia Pált és János fiait: Pált és Albertet is. 1345-ben Cseri birtokjoga feletti perben Miklós és Pál szerepelnek. 1351-ben Gergely fia Lökös folytat le vizsgálatot a Kaladén történt jogtalan birtokfoglalás ügyében. 1358-ban Lukács fia Mihályt és Benedek fia Miklóst említik, 1360-ban és 1367-ben Lököst, 1370-ben ,,Cseh"-nek nevezett Mihályt. 1378-ban Miklós fia Pétert jelölik királyi embernek, 1379-ben pedig „Bajnok" Miklóst említik, hasonlóképpen 1386-ban Gergely fia Jakabot és Miklós fiait: Istvánt és Jánost, 1387-ben pedig „Nagy" Miklós fia Balázst. 1389-ben Péter fia Pétert, 1396-ban Miklós fia Jánost, 1397-ben pedig Balázst jelölik királyi embernek. 1396-ban Balázst és Jakabot említik. 1399-ben Balázs végzi Olvár és Parasza határjárását. 1405-ben szintén Balázst jelölik királyi embernek, akit egyébként Bacsó fiának neveznek, 1407-ben is Őt jelölik. 1413-ban Zsigmond király Miklós fia Benedek gyermekeinek, mégpedig Miklósnak, azután Dorottyának, Berekali Vincenc Györgynének, Margitnak, Oroszy Mátyásnénak és utóbbi gyermekeinek: Antalnak, Bálintnak, Demeternek és Silvesternek szalatnyai birtokjogát megerősíti s őket a sági konvent be is iktatja atyjuk birtokába. 1416-ban Bathónak nevezett Balázst újra királyi embernek jelölik, Benedek fia Miklós pedig hű szolgálataiért Tompafalvi Moth unokáitól a Sevnice mellett birtokrészt kap. 1418-ban János alispán. Amikor 1420-ban Istvánt és fiait: Lászlót és Pétert Szemeréd birtokába akarták iktatni — a királyi ember ekkor Bacho Balázs fia Demeter volt —, többen tiltakoztak. 1421-ben Sándort említik, s ebben az évben István fiai: László és Péter pert indítanak a Kóváryak ellen, minthogy Szemeréd birtokába való iktatásuk ellen tiltakoztak. A bíróság előtt testvérük, Literátus János képviseli őket. Zsigmond király azonban a Kóváryaknak ítéli Szemerédet. 1431-ben Vincenc fia Györgyöt jelölik királyi embernek. 1437-ben László fia Mihály elismeri, hogy Csitáry Lőrinc a nagyanyját, Ceciliát illető leánynegyed és jegyajándék tekintetében kielégítette. 1450-ben Bálintot, Ferencet és Bálint fia Jankót, 1451-ben pedig Bálint fia Jánost jelölik királyi embernek. 1467-ben Szalatnay Piry Jánost említik, 1467-ben Bálint fiai: János és László a nővérüket, Katkót megillető jegyajándék tekintetében megegyeznek Palásthy Györgygyei. 1468-ban, amikor egyes Bernecei családtagok birtokukat elidegeníteni akarták, Piry János tiltakozott, akit ebben és a következő évben Lászlóval együtt királyi embernek jelölnek. 1470-ben Piry János fia Péter maga és fiai: András és Mátyás, valamint nővére, Anna s ennek gyermekei: Miklós, Osvald, Katalin Bedeg Mihály bernecei birtokát átengedik az esztergomi káptalannak, s ez még Péter szalatnyai birtokába is statuálhatja magát. Ez évben említik Szalatnay Lászlót, Balog Pált és Balog Pétert is. 1471-ben és 1474-ben Jánost királyi embernek jelölik, 1475-ben rajta kívül Lászlót is. 1476-ban Lászlót, Jánost és Pétert említik, 1477-ben, 1478-ban és 1479-ben