Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

özvegye fiával, Peya Lőrinccel együtt 1476-ban, Alsózsember birtokjoga feletti vizsgálatnál tesz vallomást. Lőrincet királyi embernek jelölik 1482-ben, a következő esztendőben pedig a Felsőzsemberen lefolytatott vizsgálatnál tesz vallomást nővérével, Orsolyával együtt. Lőrincet jelölik királyi embernek 1484ben, 1486-ban mint „Zsembery" Disznósy Lászlóval pereskedik. Peya Lőrincet jelölik királyi embernek 1493-ban, 1494-ben, 1496-ban, 1497-ben, 1498-ban, 1500-ban, 1502-ben, 1505-ben, 1506-ban, 1508-ban, 1509-ben és 1511-ben. 1512-ben Kemence határjárásánál tesz vallomást, 1518-ban Zsembery Imre leányának, Advigának fiától, Kisthury Imre fia Miklóstól hű szolgálataiért Középzsemberen egy malomhelyet kap. 1520-ban ismét királyi embernek említik. (1469: DL 16785, 1474: Gsztb. Stat.F. 2-31, 1476: Eszt.kpt. o.lt. 448-12, 2476/1477: DL 95585, 1482: Gsztb. 16-27, 1483: DL 18859, 1484: Gsztb. 101-42, 1486: uo. 28-25, 1493: DL 19976, 19977, 19997, 1494: Gsztb. 52-14, 1496: uo. Stat.F. 5-4, 1497: DL 69531, Eszt.kpt.m.lt. 34-2-25, 1498: Gsztb. Stat.F. 3-38, 1500: DL 46512, Sb. 1-85, 86, 1502: Eszt.kpt.o.lt. 44-4-12, 1505: DL 46703, 1506: DL 22535, Gsztb. 48-44, 1508: uo. 21-25, Stat.F. 6-12, prot. A fol. 208, 260, prot. B. fol. 208, DL 24431, 1509: Gsztb. Stat.F. 1-23, 1511: uo. 30-37, 2522/1520: Prímási J. 39, 1518: DL 24433, 1520: Gsztb. Met. A 28, DL 23396 más.) Pilisi apátság. A pilisi cisztercitáknak IV. Béla király 1269-ben adományozta Marótot és Szántót, amelyeket 1526-ban is bírták. A pilisi apátság Marótja mellett a bozóki prépostságnak is volt birtokában egy Marót, amelyek határai felett 1350—1353 között hosszú per folyt. Végre 1354-ben Drugeth Miklós országbíró úgy ítélkezik, hogy Bozók két ekényi földet, Pilis pedig perpetuum silentiumot kap. 1388-ban a báti vám a pilisi apát birtoka. (1269: DL 39181, Krit.j. 1649, 1350: DL 39184, 1351: DL 39185-39187, 1352: DL 39188, 1353: DL 39189-39194, Anjoukori V 551, 1354: DL 25821, Fejér IX 2 343, 1388: DL 30301, ZSO I 517.) • Piry család. 1248-ban a Pir villa-ról származó Mikus fia Voytechet IV. Béla király a királyi serviensek sorába iktatja. Ez oklevelet 1272-ben Voyteh fia Narad iratja át, 1321-ben pedig Voyteh unokái, Lőrinc nevű fiának fiai: Tamás, Miklós és János. 1318-ban Lőrinc birtokostársaival bizonyos teszéri földet Sági Egyed fiának, Bedének ad el. 1321-ben Simon fia Bedő Bencével pereskedik. 1327-ben István fia Benedeket, Jánost és Lőrincet, 1328-ban Pált és Miklóst, 1345-ben Cseri birtokjoga feletti per kapcsán Lőrincet és Benedeket, 1349-ben Iwanka fia Lachkot, mint Pomat részbirtokosát említik. 1353-ban ós 1354-ben Péter fia Pált jelölik királyi embernek. 1359-ben Szemeréd birtok joga feletti perben Mihály jár el királyi emberként. 1369-ben Szőrös" Istvánt jelölik királyi embernek, 1373-ban pedig Mátyást, 1379-ben és 1380-ban Istvánt, aki 1379-ben szolgabíró. 1381-ben István fia András és László, valamint Balázs fia István Szúdy Demetert Pir jogtalan elfoglalásától eltiltják. 1385-ben Alsopiry Tamás fia Mátyás alsópiri portioját Tésai Literátus Miklós fiának, Jánosnak zálogosítja el. 1387-ben Mátyás kijelölt királyi ember. 1386-ban Darázsi határjárásánál Miklós fia Tamás mint szomszéd jelenik meg Középpiry Mátyás fia Istvánnal és Alsopiry Benedek fiaival: Simonnal és Istvánnal együtt. Ugyanekkor említik Tamás fia Istvánt, Bálint fia Istvánt, András fia Pált, Pál fia Istvánt, Tamás fia Mátét, Miklós fiait: Istvánt és Jánost, Lőrinc fia Tamást, Tamás fiait: Istvánt és Jánost, Lökös fia Demetert és Márton fia Istvánt, 1390-