Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ben pedig Miklós fia Albertet. 1396-ban Bricciust, 1399-ben Bálint fia Istvánt, 1400-ban Mátét jelölik királyi embernek. 1397-ben Mátyás felesége Borbála elismeri, hogy férje a jegy- és nászajándék tekintetében kielégítette. A XV. század elején Középpiry Parvus János emel panaszt Sipeky Jakab ellen. 1401ben István fiait: Ambrust és Andrást említik, Középpiry Gergely özvegye pedig Kürtössy Margit volt. 1402-ben Lukácsot, Mátyást és Mihályt említik királyi emberként. 1403-ban Zsigmond király Felsőpiry Jakab fia Lőrincet Felsőpir birtokában megerősíti, ahol egyébként birtokosoknak említtetnek János fia András, Ágoston, valamint István fiai: Dániel és László. 1405-ben Jakabot és Mátét jelölik királyi embernek. 1406-ban'Sipeky Miklós elégíti ki a jegyajándék tekintetében nővérét, Helénát, aki Máté felesége volt. Piry Mátyás özvegye ez évben veszi át Turóczy Andrástól jegy ajándékként az őt illető piri birtokrészt. 1407-ben Turóczy, másként Szentmihályi András ós Liptói Miklós perbehívja Felsőpiry Jakab fia Ágoston feleségét, Katalint, aki Piry Tamás fia Péter leánya volt. Királyi embernek jelölik ekkor Andrást, Bálint fia Istvánt, azután Tamást és Lőrincet. 1410-ben piri nemesek hatalmaskodnak: Bálint fia István s ennek fia János, Lőrinc fiai; Tamás és Briccius, Pál fia Miklós, Belenyagh Miklós, Miklós fia János, Rebegő Mihály és Tamás molnár. 1411-ben említik Csepeni Andrást, akinek Máté nevű fia 1414-benUnyatinra tart igényt. 1415-ben és 1416-ban Miklóst, 1417-ben pedig Alsópiry Pétert említik. Utóbbi évben Felsőpiry Literátus István leánya, Dorottya, Turóczy Andrásné elismeri, hogy Péter fia Pál felsőpiri birtokából Felsőpiry Petruch és Kinga, említett Péter fia Pál felesége kielégítették. 1419-ben Tamást birtokostársaival együtt Alsóorsány birtokába iktatják, Csépén pedig Csepeni István fia Pamkel László Kóváry Pállal osztozik. 1420-ban Ágostont, Petruchot, Parvus Simont, Magnus Tamást, valamint Csepefalvai Andrást és Mihályt említik. Ágoston 1421-ben a Kóváryak képviselője a Szemeréd birtokáért folyó perben, Baráti határjárásán pedig mint szomszéd, Csepe Mihály jelenik meg. 1422-ben is említik Andrást, s ebben az évben Turóczy Péter panaszt emel Nagy Tamás ellen, hogy az ő familiárisát, Piry Györgyöt megtámadta s egyéb hatalmaskodásokat is elkövetett. Királyi embernek jelölik Mihályt, azután Márk fia Miklóst, Petras pedig Darasy Demeterrel perhalasztásban egyezik meg. 1423-ban Középpiry Parvus János fia István folytatja le a vizsgálatot a gyerki jobbágyoknak a sági prépostság ellen elkövetett hatalmaskodása ügyében. Ugyancsak ő idézi Födémesi Gáspárt a Falkusnényei János elleni perben. Ekkor Liptói Miklós, akit ,,Piri"-nek neveznek, Darasy Demeternek és Balwan Lőrincnek 8 márkával volt adós s említik Petruchot, 1424-ben Lászlót. 1425-ben Tamás, fia Istvánt Pál fia Mihályt Márk fia Miklóst és Tamás fia Lászlót királyi embernek jelölik. 1426-ban ismét Ágostont említik. 1427-ben Középpiry István fia Miklós János és György nevű fiai nevében is Felsőrakoncán levő zálogjószágját Darasy Lászlónak zálogosítja el. Péter ez évben panaszt emel Lévai Cseh Péter és ennek teszéri jobbágyai ellen. A vizsgálatot István folytatja le, de királyi emberekként jelölték Lászlót, Miklóst, Csepe Mihályt és Andrást is. 1428-ban Márk fia Miklós folytatja le a vizsgálatot piri Turóczy Péter panaszára a teszéri jobbágyok hatalmaskodása ügyében. Említenek királyi emberként ekkor egy másik Miklóst, valamint Istvánt és Csepefalvai Andrást. 1429-ben Középpiry Nagy Tamás fiai: István, Lőrinc, György, László és Benedek egy rétet Alsópiry Péternek zálogosítanak. 1430-ban és 1431-ben királyi embernek jelölik Középpiry Márton fia Miklóst, Istvánt és Györgyöt, 1433-ban István fia Lászlót és Miklóst. 1434-ben Györgyöt és Albert fia Miklóst mint alispánt, aki már 1431-ben is e tisztet töltötte be,