Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

aki szintén Luka unokája volt. 1374-ben is említik Miklóst, aki 1376-ban gyilkosság áldozata lett, Dacsó fia Miklós, valamint Gyűrűs Benedek fiai gyilkolták meg. Miklós dacsónényei birtokrészébe ekkor Miklós özvegyét, valamint fiait: Pált és Jánost iktatják. 1381-ben szereplő Luka fia Pál minden kétséget kizáróan az említett Miklós fia Pál. Hasonlóképpen ő kap Zsigmond királytól felmentést 1388-ban a különböző hatalmaskodások miatt reá szabott fej vesztési ítélet alól. 1393-ban Miklós özvegye ellen emelnek vádat különböző hatalmaskodások miatt s őt említik még 1397-ben is, 1400-ban pedig Jánost, Miklós fiát. 1408-ban Miklós leánya, Katalin, Szelényi Pálné elismeri, hogy unokaöccse, Pál fia Jakab a jegy- és nászajándék tekintetében kielégítette. 1410-ben Kóváry Pállal Alsónényét a Bihar megyei Tepével elcserélik Miklós fiai: János és Pál. Említik ekkor, hogy János gyermekei: Luka, Leonard, Anna, Margit és Dorottya, Pálé: Lőrinc és Jakab, utóbbi Lőrincé: István és Mihály, Jakabé pedig Ilona. Katalint, Szelényi Pálnét ekkor is említik. 1411-ben Sutóc birtokába Miklós fia Jánost, és Miklós fia Pál fiait: Jakabot és Lőrincet iktatják. 1412-ben Luka fia Jánost és Pál fia Jakabot jelölik királyi embernek. 1413-ban János Leonard és Luka nevű fiaival Keszi birtoka felett pereskedik Pál fiaival: Lőrinccel (akinek fiai: Mihály és István) és Jakabbal (akinek fiai: Lőrinc és Pál) s ennek eredményeképpen Pál fiai kapják Keszit. Ugyanők 1415-ben elismerik, hogy Terbegec — amely őseiké volt s amelyet hűtlenség miatt vesztettek el — Károly király adományából Dobak fia Miklós tulajdonába került, majd pedig Zsigmond király csereképpen Kóváry Pálnak adta s így ezt jogos tulajdonnak ismerik el. 1414-ben Jakabot királyi embernek jelölik. 1415-ben János Zelche eladása ellen tiltakozik, s rokonaival együtt elismeri Kóváry Pál terbegeci birtokjogát. 1416-ban János fia Luka és Dacsó Demeter Sugody Bencével pereskednek. 1418-ban János Luka, Loránd és Miklós nevű fiaival, valamint unokatestvéreinek, Lőrincnek István és Mihály, Jakabnak Bertalan, Péter és Pál nevű fiaival a Dacsókkal folytatott per eredményeképpen Keszi birtokjogát a maga számára biztosítja. Minthogy azonban a Dacsóknak jutott Sutóc nagyobb értékű, a Lukak bizonyos kárpótlást fizetnek. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy János fiai Lám-ot Frank vajdának idegenítették el. 1422-ben Jánost említik, 1423-ban pedig Kelenye birtokosaiként Jánost, Miklós, Leonard ós Luka nevű gyermekeivel, valamint Pál fiait: Lőrincet és Jakabot, Lőrincnek István, Mihály, Antal és Jónás, Jakabnak Pál, Bertalan, László és János nevű fiaival együtt. 1424-ben János ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt, rajta kívül Lőrinc és Jakab ellen is vádat emelnek. 1427-ben Lőrincnek Tamás nevű, Jakabnak pedig Benedek nevű fiát említik. 1444-ben János fia Luka ügyvédet vall, s említik Luka fiait: Antalt és Bertókot is. 1447-ben Lőrinc fia Tamás palásti ós pomati birtokrészeket kap. 1448-ban „Luka Miklóst" jelölik királyi embernek. 1451-ben és 1453-ban Antalt említik, 1454-ben pedig Luka Tamást királyi embernek jelölik. 1455-ben Lőrinc fia Jánost vádolják hatalmaskodással. 1456-ban Luka Tamást jelölik királyi embernek, aki 1460-ban a Dacsóktól Kelenyén és Nényén zálogbirtokot szerez. 1462-ben Lőrinc fiai: Tamás, János és György, azután Jakab fiai: Fülöp és Tamás, valamint János fia Luka fiai: Luka, Bernát és Mátyás tiltakoznak, hogy Dacsó István az őket illető nényei, palojtai, lámi, szuhányi, lehotkai, keszihóci és kelenyei birtokrészeket elzálogosította. 1463-ban említik Lőrinc özvegyét, Katalint, 1464-ben pedig Lőrinc fiai: János, György, Tamás és Miklós Nényén, Tamás ezenfelül Kelenyén is szerez zálogbirtokot, s őket 1465-ben iktatják Dacsó István előbb említett birtokrészeibe. Lőrinc fia János ellen a sági pré22* 339