Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

postság hatalmaskodás miatt emel panaszt ebben az esztendőben. 1466-ban János a Fügedyek ügyvédje. 1468-ban Lőrinc fiai: Tamás, Miklós és György a Dacsófiákkal megegyeznek a köztük levő vitás ügyekben s Lőrinc fiai a Dacsóktól 6 jobbágyhelyet kapnak Dacsónényén. Ugyanokét 1469-ben egyházasnényei zálogbirtokosként említik. 1469-ben egyébként Tamás Litva birtokosa. 1470-ben Tamás és Miklós, valamint anyjuk, Lőrinc özvegye, Katalin asszony ügyvédet vallanak. Tamás ez évben Pribeli Benedekkel pereskedik. 1475-ben Tamás, Miklós és György Litvai Horváth Péterrel pereskednek Keszihóc, Lám, Szuhány, Kelenye, Lehotka és Palojta birtoka felett, Horváth Péter a birtokrész felét Luka Lőrinc fiainak engedi át. 1476-ban Luka Tamást királyi embernek jelölik. 1477-ben Tamás, Miklós és György ellen, akiknek nényei, palojtai és kelenyei birtokjogát Mátyás király megerősíti, a sági prépostság a palojtai, a bozóki prépostság a szenográdi jobbágyok megtámadása miatt emel panaszt. 1478-ban is említik Tamást, János fia Mátyás nővérét, Margitot pedig Barber Mátyás veszi nőül s hozományként nényei és kelenyei birtokrészeket kap. Ez a János fia Mátyás nyilvánvalóan annak a Jakab fia Jánosnak fia, akit 1423-ban kelenyei birtokosként említenek. 1477-ben Lőrinc fiait: Tamást, Miklóst és Györgyöt hatalmaskodással vádolják. 1479-ben Tamás a Palásthyak procuratora. 1480-ban Luka Tamás, Miklós és György jogaik tisztázására összes irataikat fogott bíráknak mutatják be. 1482-ben Luka Tamást említik királyi embernek, 1486-ban pedig Luka Miklóst. 1485-ben György, Miklós és Tamás tiltakoznak Baloghy János és Felsőpalásthy Péter palásti iktatása ellen. 1487-ben Ebeck határjárásakor mint szomszédok jelennek meg Luka Tamás és György, akik ez évben a Palásthyakkal pereskednek Egyházasnénye birtoka felett. 1489-ben Perseházi Mocskos Simon emel panaszt Tamás és György ellen Egyházasnénye jogtalan birtoklása miatt. 1491-ben és 1492-ben Luka György alispán. 1493-ban Mocskos Simon panaszára Luka György és István ellen folyik vizsgálat. Ebben az évben Lőrinc fiai: Miklós és György, azután Lőrinc fia Tamás fia István kiváltják Béli Lászlónál zálogban volt nényei és kelenyei birtokrészeket. Kozárdy Tamás azonban Béli Lászlót, valamint Luka Györgyöt, Miklóst és Istvánt nényei kúriájának elfoglalásával vádolja. 1494-ben György özvegye, Ágnes János, Ferenc és Ambrus nevű fiaival és Miklós özvegye István, László, Mihály és Erzsébet nevű gyermekeivel Dacsó Istvántól zálogba vett nényei, lámi, keszihóci és szuhányi birtokrészeket visszabocsátják Dacsó István fiainak. 1495-ben említik György Özvegyét, Ágnest s János és Katalin nevű gyermekeit. 1498-ban Ambrus ós György fia János Mocskos Györggyel pereskedik. 1502-ben Felső-Lukanényén birtokosnak említik Luka Tamást, valamint Mátyás fia Mátyást. 1503-ban Mocskos György Luka Miklós fiaival: Lászlóval, Mihállyal, Alberttel és Ambrussal, valamint Luka Tamás fiaival: Ambrussal és Tamással pereskedik s perüket fogott bírák döntése elé viszik, amelynek eredményeképpen Mocskos György és testvére, Benedek visszakapják a vitás egyházasnényei birtokrészt. Ez évben említik Tamás fia Mátyást is. 1504-ben Kozárdy Tamás, aki János fia Luka leányának, Dorottyának volt a fia, valamint László és testvére, Mihály, végül Tamás és testvére, Albert Lukanényei János birtokán osztoznak. Említett László és Mihály, Miklós fiai, azután Lőrinc fia Tamás fiai: Ambrus, Albert és Tamás, valamint másik Tamás fiai: Antal, Mátyás, László, György és Benedek ugyanebben az esztendőben a Nyitra megyei Sutócot zálogosítják el. Kozárdy Tamást 1505-ben is említik. 1506-ban Luka László Lukanónyén egy irtványföldet Luka fia Mátyásnak, testvérének adja el. Amikor 1507-ben az Erdő-