Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

iktatás 1395-ben történt. 1396-ban Pál és Terjényi Péter megegyeznek, hogy szerzeményeiket megosztják egymás között. 1397-ben Pált Apáti birtokába iktatják s ezenfelül Meesi Ágostontól Paláston szerez birtokot. 1398-ban Mátyás fiai: Pál és Miklós, valamint a Terjényiek Meesi Ágoston adományul nyert birtokát szerzik meg. 1400-ban Pál Szemerédet visszabocsátja a királynak s ennek fejében Devicse, Lehota és Teplicska birtokát kapja. Említik ez évben testvérét, Miklóst is. 1402-ben Pál és testvére, Miklós Devicse, Lehotka és Teplicska felerészéért a Kövesdyektől Mohorát kapják. Pál egyébként a Podhorcániakkal elcseréli Pelsőszemerédet. Szelény határa miatt emel vádat Pál Siráky Márton ellen, a következő évben azonban Szelényt elcseréli Varbóky János horváti birtokával. Egyidejűleg a Podhorcániakkal megegyezik Horváti és Felsőszemeréd birtokára nézve. 1404-ben Pál István özvegyétől a nászajándékként bírt kelenyei portiot visszabocsátja Nényei Jakabnak. Ez évben Kiscsalomiai Valkannal együtt Terbegec birtokjogát biztosítja, minthogy ezt Szilágyi István bírta zálogban, viszont Pálék azt az uralkodótól a Pest megyében fekvő Pátyért csereképpen kapták. 1405-ben Pál Szilágyi Istvántól kiváltja a portiot, de az iktatásnak Terbegeczi István leánya, Anna ellentmondott, miért is Pál őt perbehívja. Ugyanekkor Egyházasszemeréden Dávid zólyomi comes egykori birtoka csereképpen szintén Pál birtokába jut, aki Terbegec és Keszi határán fekvő rétet Terbegeczi Istvántól, mint zálogbirtokostól kiváltja és ugyancsak Paláston Tamás fia Miklós birtokrészét szerzi meg. Ez évben Zsigmond király megállapítja Pál és fia utáni örökösödési rendet, ha fiúutódaik nem maradnak. 1406-ban Pál, valamint Podhorcani Péter és Demeter Felsőszemerédet elcserélik, s az osztály következtében Szemeréd negyede Pálé. 1407-ben Pál és Kiscsalomiai Valkan pereskednek a Nényeiekkel Apáti miatt. Minthogy a Nényeiek az idézésre nem jelentek meg, Szécsényi Frank országbíró elrendeli a proclamatiot. 1409-ben Pál László és János nevű fiaival, valamint a Csalomiaiak Alsónényei Demeterrel Apáti birtokán osztoznak. Ez évben Pált Zsigmond király parancsára az előző évi adománylevél alapján Rákóc birtokába iktatják. 1410-ben Pált Alsónényei Dacsó Miklós portiojába iktatják, minthogy Lukanényei János a Bihar megyei Tepéért Alsónényét Pállal elcserélte. Pál emel ez évben panaszt a Dacsók ellen Ápáti-i jobbágyának megsebesítése miatt. Ebben az évben Pált ,,Terbegeci"-nek is nevezik s így emel panaszt Symon bán ellen, aki ribai malmának elhelyezésével Pál erdejét és rétjét semmisítette meg. 1412-ben Pál Rákócot a bozóki prépostság Apátijával cseréli el, amely Pál mester Apátijának szomszédságában feküdt. 1412-ben Pál fia Lászlót is említik. 1413-ban Bátorfalun szerez zálogjószágot s említik, hogy Pálnak három fia van: Miklós, László és János. 1414-ben Saracénus János fia Balázs adja el teljes százdi birtokrészét Pálnak, ugyanakkor Gordovai Lászlótól nógrádi birtokért kap cserébe százdi birtokrészt. 1415-ben Pál Terbegecen és Szelcen birtokos, s kifizeti Palásthy Péternek rokona, Kecse asszony nászajándékát. 1416-ban Pál a Nényeiek képviselője, 1417-ben pedig Gordovai László bán fiainak százdi birtokrészét is megszerzi, őt ez évben Gyürky György és Varbóky Balázs is elismerik Terbegec birtokában. 1419-ben Bényi László adóssága fejében 1000 frt. kifizetését ígéri Pálnak, s ebben az esetben Százd az övé lesz. Habár ez évben 200 frt-ot át is vesz Pál, a következő évben Zsigmond király előtt Bényi Lászlót a kötelezettség elmulasztása miatt vádolja. 1418-ból fennmaradt Pál végrendelete. Amikor 1420-ban Szalatnay Lászlót és Pétert Szemeréden be akarják iktatni, Pál tiltakozik, s a per a következő évben is folyik. Ugyancsak 1420-ban veszi meg Recsicsei Miklóstól Pál Kiskereskényt, ami-