Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

kor azután 1421-ben Kiskereskény birtokába be akarják iktatni, Kiskereskényi Jakab özvegye tiltakozik. Ebben az évben Nényei Bátor Jakab is átengedi Pálnak nényei és apáti portioját, Kenderesért viszont Pál ekkor Százdot Bényi Lászlónak zálogosítja el. 1422-ben Pált királyi embernek jelölik s ez évben Frank vajda unokájának, Lászlónak elzálogosított apáti, nényei és bátorfalvai birtokokat visszaváltja. Kiskereskényi István unokája, Borbála is eladja birtokrészét Pálnak, aki a Varbóky Miklósnál levő kiskereskényi curialis telket és malmot is magához váltja, Rákóeon pedig Rákóczy Jánossal osztozik. 1423-ban a Varbókyaktól megveszi Kiskereskény felét. 1424-ben Százd elidegenítésétől, ill. megszerzésétől mindenkit eltilt. 1425-ben különböző kegyes adományokat tesz a kóvári szt. Miklós kápolna, a nagycsalomiai, szemerédi és terbegeci egyházak részére, egy kóvári famulusának és jobbágyának fiági örökösödéssel Terbegecen házhelyet és földet ad hűsége biztosításáért, Nádassy Mátyás leánya, Ilona asszony pedig, aki Pál sógornője volt (István felesége) Kelenyén kap Páltól dotalitiumot. 1424-ben Pál László és János nevű fiaival együtt Százd birtoklásától mindenkit újra eltilt, Várbóky Lászlótól Szelényt, Recsicsei Miklóstól pedig Kiskereskényt szerzi meg. 1426-ban Várbóky Benedek özvegye is Pálnak adja szelényi birtokát — bár Margit asszony unokája volt Pázmánnak. Pál apáti jobbágyának bántalmazása miatt panaszt emel Dacsó István ellen. 1427-ben Pál tiltakozik, hogy Zsigmond király Százdot elfoglalta és el akarja adományozni. Pál ekkor már Gara nádor protonotariusa s így 1428ban Zsigmondtól maga és fia számára mentességet nyer mindennemű hadbaszállás esetére. Ez évben panaszt emel Kelenyei Jakab özvegye ellen, minthogy Kelenyére vonatkozó okleveleket jogtalanul tartja magánál. 1429-ben Recsicse Miklós Kiskereskény birtokába Pált megerősíti. Ekkor egyébként Pál és Szemerédy Miklós az eddig közösen bírt Szemeréden és Horvátin megosztozik. 1430-ban a Szemerédyekkel osztozik és Kiskereskény határának megállapítását kéri és a Palásthyakkal pereskedik. Amikor 1431-ben a Palásthyakat beiktatják Felsőpalást birtokába, Kóváry László és János tiltakozik. Ugyanők — valamint László és fia Pál — tiltakoznak, amikor Zsigmond király 1433-ban Százdot Aranyi Istvánnak zálogosítja el. Ekkor a Kóváryak birtokában van Szele. A Palásthyak és Kóváryak pere még 1435—1436-ban is tart, amikor a nádor elrendeli a Palásthyak megjelenését. 1437-ben azután a Palásthyak bizonyos váltságdíjat fizetnek ki a Kóváryaknak. Említik Mátyás fia, István leányát, Katalint is. A Kóváryak tiltakoznak 1438-ban, amikor Hlynyki Harabor szépunokáját, Lászlót Bátorfalun és Terbegecen Báthor Jakab egykori portiojába akarják iktatni. 1443-ban László a gyügyi, podhorcsani, százdi és keresztúri portiokat, Szemeréd negyedét és Kereskényt Szoby Jánosnak adja el. Lászlót azonban Százdon és a hozzá tartozó praediumokon a következő évben Siráky Márton statuálja. Lászlót egyébként ez évben Sipeky János prohibeálja Kereskény birtoklásában, viszont Százd birtokában a nádor erősíti meg. 1445-ben Leszenyei Csákó Pál perbe hívja Lászlót, Pál özvegye pedig a Szelényieket. 1446-ban László Sirák határjárásánál tiltakozik. 1447-ből ismerjük Lászlónak Gyarmathy János közjegyző előtt tett ügyvédvallását. 1447-ben László Százdon 2 jobbágy helyet Terbegeczi Jánosnak ad el, ami ellen 1448ban Csitáryak, valamint László fia Briceius tiltakoznak. Ebben az évben László feleségének, Dorottyának végrendelete ügyében Miklós felesége, Prisca és György özvegye, Ágnes tanúskodnak. 1449-ben is említik Lászlót, 1451-ben pedig beiktatják Egyházasszemeréd és Kiskereskény birtokába. 1453-ban László ügyvédje Királyfiay Péter. 1458-ban László felesége: Er-