Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

perében. 1381-ben ismét említik Keszői Saar Györgyöt, 1399-ben pedig Saarnak nevezett György leányát, Katalint iktatják Ipolykeszi birtokába. 1430-ban Miklós fia Istvánt jelöbk királyi embernek. E családról több adatunk nincsen. (7373/1379: DL 42130, Dipl. Hont. 263, 1379: DL 65797, 1381: Palásthy lt. 37, Dipl. Hont. 300, 1399: DL 42703, U30\ 1467: DL 65941.) István aranyműves. 1248-ban IV. Béla király az Ipoly melletti Kiskeszit István aranyművesnek adományozza. (1248: Eszt. kpt.m.lt. 34-1-1,1245/1397: uo. 34-1-13, Knauz I 372, Fejér IV 2 14.) István fehérvári kanonok. 1512-ben Százdon birtokrésze volt. (Gsztb. prot. A fol. 178.) Jablonczy család. Füssy János 1493-ban összes jószágait, többek közt Magyarádon, Tompán, Bagonyán és Nádason levőket Almási, másként Jablonczy Cseh Jánosnak — akit ,,Jane"-nak is neveznek — zálogosította el. 1496-ban János megosztozik Füssy Jánossal Magyarádon és Tompán. 1504-ben Füssy György kérésére iktattatja II. Ulászló király Jánost Magyarád és Tompa birtokába. (1493: DL 46210, 98112,1496: DL 46333, 72724, Gsztb. Stat. F. 6-29, J406/1497: DL 95209, 14°6/1516: DL 47148 ,1504: Gsztb. Stat. F. 2-43.) Justh család. Kussai Justh Györgyné 1504-ben Leklincen Baloghy Jánosnak zálogosít. Férje a következő évben visszaveszi a Kóváry Pálnál zálogban levő leklinci birtokrészt, ő pedig a Szalatnay Jánostól zálogban bírt Iváncsfalvát elzálogosítja Dombay Literátus János csábrági várnagynak és Palásthy Lászlónak. 1507-ben már mint Litvai Horváth István özvegyének, Nyéken és Leklincen levő birtokrészeibe az Erdődyeket iktatják, (1504: DL 97990, 1505: Gsztb. prot. A fol. 146, 161, 1507: Eszt.kpt.m.lt. 17-1-14.) Kacsics nemzetség. 1313-ban Kacsics nembeli Mihály comes fia Simonnak a Hontpázmán nembeli Ders comes fia Miklós 300 márkával tartozott, mivel azonban tartozását nem tudta megfizetni, Simon átmenetileg Túr birtokába jutott. (DL 67541, Kézirattár 57, Anjoukori I 309). (E nemzetségből ered a Szécsényi és a Palásthy Radó család. Karácsonyi János: Magyar nemzetségek. II. kötet Budapest 1901, 266. 1.) Kaladey család. Károly király 1329-ben Kyse fia Andrást Kalade birtokába iktattatja; ő és Kozma fia Miklós a következő években ismételten panaszt tesz birtokjogának háborgatása miatt, főként Tamás erdélyi vajda s ennek pataki jobbágyai ellen. 1340-ben azután András nőül veszi Csitáry Benedek fia, French leányát s nászajándékul kap csitári birtokrészt; a család ettől kezdve hol Kaladeyeknek, hol Csitáryaknak nevezi magát. 1347-ben Andrást és Kozma fia Miklóst erősítik meg Kalade birtokában. 1349-ben András, 1350ben András és Miklós emel panaszt a patakiak által elkövetett birtokháborítás miatt. 1350-ben és 1351-ben Andrást, mint „Csitárit" királyi embernek jelölik. 1352-ben már András fiát, Jánost említik, aki 1367-ben szintén mint Csitáry tiltakozik kaladei malmának a patakiak által történt elfoglalása miatt. 1359ben még Andrást iktatják Kalade birtokába. 1382-ben Kelenyei Jakab meggyilkolása miatt János Kóváry Honttal együtt fizet Kelenyei Jánosnak váltságdíjként 100 forintot. 1388-ban János fiai: Miklós, Lőrinc és Tamás emelnek