Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
panaszt a kaladei malom elfoglalása miatt, s a megindult per a következő években folytatódik. Amikor 1390-ben Lossonczy István bán Patak, Dejtár és Horpács határjárását végezteti, Tamás újból tiltakozik. 1391-ben Tamás a Lossonczyakkal pereskedik, 1402-ben testvére, Lőrinc a Csitáryakkal együtt megerősíttetik Csitár birtokában. 1414-ben Zsigmond király Kalade praediumot a Lossonczyaknak adja, de Literatusnakn evezett Lőrinc tiltakozik ez ellen. 1415-ben Lőrinc Korom Istvánnal megegyezik, hogy a Lőrinc által elzálogosított portiot Cseh Györgytől kiváltják. 1417-ben és 1418-ben Lőrinc és Miklós a Lossonczyakkal ismét pereskedik, s 1417-ben Kaladet a Terjényieknek eladják. 1421-ben Lőrinc Kaladenak Frank vajda részére történt adományozása ellen tiltakozik. 1422-ben Zsigmond Salgói Miklósnak adományozza Kaladét, ami ellen Lőrinc ismét tiltakozik. 1422-ben Lőrinc iktatja be a sági prépostságot Egyházasdalmad birtokába. 1423-ban Zsigmond király Kaladét Patakhoz akarja csatolni, ami ellen Lőrinc tiltakozik, viszont megegyezik Csitáry Benedek fia Tamás fia Miklós fiával, Mihállyal, hogy csitári birtokrészük a túlélőre száll majd. 1424-ben Korom Istvánnal együtt kifizeti az 50 forintnyi zálogösszeget Cseh György özvegyének. 1426-ban Korom Jakab unokájával, Mihállyal egyezik meg a csitári birtokrészt illetően az 1423. évi egyességhez hasonló értelemben. 1427-ben Zsigmond király Kaladet Onofor budai kereskedőnek adja, ami ellen ismét Lőrinc tiltakozik. A következő évben rokonával, Miklós veszprémi kanonokkal együtt megerősíttetik Csitár birtokában, s 1429-ben be is iktatják őket. Lőrinc 1430 körül kijelölt királyi ember is. 1432-ben Lőrinc és fia, János tiltakoznak, hogy Kaladén levő malmot Patakhoz csatolják. Lőrinc bizonyos csitári földeknek Drégelyhez való csatolása ellen is tiltakozik. 1433ban Lőrinc a Kóváryak ügyvédje. 1435-ben Lőrinc kielégíti Korom István leányát csitári birtokrészből. 1437-ben Hont vármegye közgyűlésén Lőrinc és fiai: János, Miklós és Deodat emelnek panaszt a pataki jobbágyok ellen Kalade elfoglalása miatt. Ez évben Lőrinc Csitáry Benedek unokájának, Ceciliának jegyajándéka tekintetében Szalatnay Mihályt is kielégíti. 1438-ban, amikor az esztergomi érseket Drégelybe iktatják, Patakhoz tartozónak tartják Kaladét is, ami ellen Lőrinc természetszerűleg tiltakozott. 1439-ben Lőrinc Rákóczy János gyermekeivel pereskedik anyjuk leánynegyede miatt. 1444-ben Lőrinc Sipeky Istvánné ellen emel vádat Kereskény elfoglalása miatt. 1445-ben és 1447-ben a Kóváryak képviselője a Százdon birtokos Lőrinc, aki 1448-ban az országnagyok ítéletéből visszanyeri Kaladét. 1448-ban Lőrinc fiai: János és Deodat, valamint Kóváry Briceius tiltakoznak, hogy Kóváry László Százdon két jobbágytelket Terbegeczi Jánosnak elidegenített. 1449-ben Lőrincet királyi embernek jelölik s a következő évben beiktatják Kaladéba. Ugyanebben az évben V. László János kérésére zsemberi két jobbágytelkét a Horváthyaknak adja. 1451 körül Jánost és Kóváry Lászlót beiktatják Egyházasszemeréd és Kiskereskóny birtokába. 1451-ben egyébként ismét királyi embernek jelölik Lőrincet. 1452-ben azonban Lőrinc fia János, aki esztergomi kanonok volt, Csitárt és Kaladét az esztergomi érsekre hagyományozza s az érsekséget e községek birtokába be is vezetik. (2329/1359: Prímási F. 24, 2329/1448: uo. 91, 1330: uo. 4, 5, Knauz III 169, 1332: Prímási F. 6, 2332/1448: uo. 91, Knauz III 213, 1338: Prímási F. 8-10, Knauz III 323, 1340: Prímási F. 13-14, Knauz III 353, 357, 1341: Prímási F. 15, Knauz III 387, 1347: Prímási F. 16,17, 33, 2347/1389: Kézirattár 209, DL 67548 más., 2347/1448: Prímási F. 91, Dipl. Hont. 145, 1349: Prímási F. 18-21, Knauz III 689, 1350: Prímási F. 22, DL 39180, 39181, 39183, 1351: Prímási F. 23, DL 39185, 39186, 1352:
