Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

említést. 1342-ben János és fiai: Mihály és Miklós magyarádi rétjüket Nádassy Lukácsnak adják el. 1411-ben Hebeczi Márton leányát, Klárát, mint Keszői Bugud fia János feleségét említik. (1308: DL 74458, 1317: Ta. más., 1323: Palásthy lt. 14, Dipl. Hont. 78, Palásthy I 42, 1326: DL 105349, 1329: DL 105351, 1330: DL 40592, 1339: DL 40795, 1342: DL 40885, 1411: Gyulay lt. 44.) Herantfalvi János.' 1437-ben az Aranyiakkal Százdot kapja adományként. (DL 69467.) Herencsényi család. A családnak a XIII. század, majd a XV. század végén volt Hont megyei birtoka. István fiai: Loránd és Olivér, azután Ochuz fia Tamás és Tamás fia Orbán fiai: Miklós és Tamás 1292-ben Tesmagot a sági prépostságnak adják. 1496-ban Herencsényi Istvánt és Zsigmondot leklinci birtokosokként említik. 1518-ban István fiai: László, Imre, Benedek és Sándor, akik Sághy János unokái voltak, rokonaikkal, valamint Werbőczy Istvánnal és Szoby Mihállyal Vécén, Leklincen, Alsó- és Felsőnyéken levő birtokrészen osztoznak, amelyek Szoby Mihálynál maradnak ugyan, de ennek magtalan halála esetén a Herencsényiekre szállnak. 1523-ban István leklinci birtokrészét Toldy Lászlónak zálogosítja. (1292: DL 469, 1356, 1492, Fejér VI 1 212, 1496: Szabolcsmegye OT. XIX, 1518: DL 23022, 1523: DL 107267.) Hetényi család. 1364-ben Palásthy János és György, valamint Kiskereskényi György tiltakoznak, hogy ,,Heten"-i Apaur fiai: Tamás és Péter az őket illető zsemberi birtokrészt el akarják idegeníteni. (Rakovszky lt. 3955.) Hindy család. Amikor 1504-ben Felsőcsehy Jánost terbegeci birtokrészbe akarják iktatni, Hindy Péter tiltakozik, akinek Terbegecen birtokrésze, Sirákon pedig szőlleje volt. 1513-ban Ábrahám terbegeci és unyatini birtokrészót Péter özvegyének és gyermekeinek, Miklósnak, Jeromosnak, Annának és Brigidának eladja. 1519-ben Péter tiltakozik, mert Egyházasderzsenyén Dersenyey Fábián birtokrészébe Királyfiay Peres Lászlót iktatják. (1504: Gsztb. prot. A fol. 73, 297, 336, 1513: DL 106083 fol. 235, 1519: Gsztb. 25-56.) Hontpázmán nemzetség. Megyénk névadó családja. Kózai szerint I. István királyt Hont vezér övezte fel ,,német módra" karddal a Garam folyóban. A bozóki apátság 1135. évi alapító oklevele szerint Hont fia I. Lampert birtokában volt a későbbi Egyházasmarót, valamint Palatnya. I. Lampert unokájának felesége, I. László király nővére volt, s hozományának legfőbb részét Ipoly pásztó képezte. 1135-ben II. Lampert második nejével, Zsófiával alapította a bozóki premontrei prépostságot s ekkor Badin, Bori, Bozók, Csenke, Darázsi, Dopup, Gyarmat, Kőkeszi, Litva, Marót, Nénye, Nyék, Palatnya, Páld, Szalatnya, Szebelléb, Szenográd, Szkorna, Szőllős községeket, illetőleg ezekben birtokrészeket adományozott a monostornak. A nemzetség azonban a következő évszázadban már több ágra oszlott, s így birtoklástörténetét a Bakos, Csalomiai, Födémesi, Kóváry, Leszenyei, Pásztói és Thury családok alatt adjuk. Horhy család. 1345-ben hallunk először a Horhy családról, amikor Pető jár el a Borfői család perében Borfői Mykch meggyilkolása miatt. 1349-ben Pető részére Horhi határjárását eszközlik. A 40-es években említik Péter fia Jakabot,