Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1351-ben pedig Pető fiait: Benedeket, Pétert, Miklóst, 1358-ban Tamás fia Pétert, 1373-ban Pető fiát, Csákót. 1381-ben Csákóról és Albert fia Jánosról olvasunk, János fia László pedig Borfői Jánost iktatja Borfő birtokába. 1383-ban, 1386-ban, és 1387-ben Csákót említik, 1386-ban azonban rajta kívül János fiai: László és Benedek, valamint Albert fia János is tanúskodik a Darázsi birtokviszonyai feletti vizsgálatnál. 1390-ben Pető fia Csákó Zsembery Jánossal pereskedik. 1391-ben Csákót, János fia Andrást, Lászlót ós Mártont, 1392ben János fia Andrást és Miklós fia Mártont, 1398-ben Pető fia Csákót, végül 1399-ben János fia Benedeket és Benedek fia Istvánt jelölik királyi embernek. 1402-ben Csákó bagyani birtokába Bát város polgárait iktatják. 1411-ben Benedeket jelölik királyi embernek, akit 1416-ban is említenek. 1430-ban Kiskereskény határjárásánál mint szomszédok jelennek meg András fia János és Lukács és ennek fia Miklós s ez évben említik Mártont is. 1439-ben Miklóst jelölik királyi embernek, Lukácsot pedig hatalmaskodással vádolják. 1447-ben Kasza Gyula fia, György jogtalan birtokfoglalásánál tanúként hallgatták ki Károlyt és Balázst. 1449-ben Miklós szolgabíró, 1450-ben Miklóst, Lászlót, Pált, Balázst, 1451-ben pedig Lászlót, Miklóst és Mártont, 1453-ban Andrást jelölik királyi embernek. 1457-ben János fia András birtokrészét Leszenyei Pálnak adja el. 1462-ben Miklós a saját és fiai: György és Mihály nevében, azután Péter, valamint Balázs fiai: István és Miklós, s végül Lukács özvegye, Margit asszony emelnek panaszt a Darasyak ellen Horhin elkövetett hatalmaskodás miatt. 1463-ban a Lévai és Országh család perében László döntőbíróként működik közre. 1464-ben Miklóst, aki alispán és Mátyást, 1465-ben Miklóst és Mihályt jelölik királyi embernek, 1466-ban Györgyöt és Miklóst említik. 1468ban Miklós fia Györgyöt jelölik királyi embernek, 1469-ben és 1470-ben Simon fiait: Mihályt ós Mátyást, Györgyöt, Istvánt, Miklóst és Andrást említik, valamint 1471-ben Györgyöt, Pétert, Miklóst és Boldizsárt. 1474-ben és 1476-ban Miklóst és Györgyöt jelölik királyi embernek, s az utóbbi évben Pétert hatalmaskodással vádolják, Alsózsember birtokviszonyai felett folytatott vizsgálatnál tanúskodik János, Péter, Balázs özvegye, Ilona asszony, Balázs fia Miklós, György, Miklós felesége, Hedvig asszony, Keszy János és Péter felesége, Benediktina. 1477-ben Pétert jelölik királyi embernek. 1479-ben Verőczei Magnus Jánost említik. 1480-ban Márkot királyi embernek jelölik, István pedig a Balassák perében tesz esküt. 1482-ben Parvus Miklóst és egy másik Miklóst jelölik királyi embernek, 1485-ben Pétert dalmadi birtokosként említik, s 1486-ban Péter tesz esküt Piry Bertalan és Keszihóci Dacsó László perében. 1492-ben Márkot jelölik királyi embernek, hasonlóképpen 1493-ban és 1494-ben. Utóbbi évben Péter a maga és Dámján nevű fia nevében emel panaszt horhi erdejének elpusztítása miatt. 1495-ben Péter Szentmihályúri Zsigmond ügyvédje. 1497-ben Miklóst, Márkot és Pétert jelölik királyi embernek, 1502-ben pedig Lukácsot és Márkot. 1505-ben Pétert, 1506-ban Márkot, 1507-ben pedig Kiliánt, Mártont, Márkot és Lukácsot említik. 1508-ban Márkot és Lukácsot jelölik királyi embernek; Péter felesége, Margit asszony, Dalmady Miklós leánya, valamint Péter leányai, Zsemberi Piry Bertalanná, Dalmady Sebestyénné és Dalmady Pálné pedig előadják, hogy Péter és Dalmadi Horváth János Dalmadra vonatkozó okleveleiket a sági prépostság őrizetére bízták. 1509- ben ismét Márkot és Lukácsot jelölik királyi embernek, hasonlóképpen 1510- ben és 1511-ben. 1512-ben Márkot jelölik, 1517-ben Lukácsot említik, 1518-ban pedig Mihályt, Lászlót, Márkot és Lukácsot jelölik királyi embernek. Ebben az évben iktatják Közópzsembery Lőrincet Középzsember birtokába, s