Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Bevezetés
1348-ban a szebellébi új telepesek háromévi mentességet kapnak, ha azonban kész házba költöznek, a mentesség csak egy évre szól, — szőlő után viszont hat évig nem kell adózniuk. 146 1354-ben a bozóki prépost Bozókot akarván betelepíttetni, 6 évi mentességet ad az új telepeseknek, ha azonban kész házba költöznek, a mentesség itt is csak egy esztendeig tart. 147 Azonban Gyerken 1384-ben a szőlőt telepítők a tizedfizetés alól nyolcévi mentességet, 148 Korpona új telepesei pedig 1470-ben tízévi adómentességet kapnak. 149 Az esztergomi káptalan népei 1239-től vámmentesek, 150 s 1438-ban a lucrum camerae fizetése alól is mentesülnek. 151 A sági prépostság jobbágyai 1275-től nem fizetnek collectât. 152 Szebelléb egyébként Hont megye területére korlátozva már 1232-től vámmentességet élvezett, 153 1329-ben a káptalan menti fel a szebellébieket a németi vám alól. 154 Lajos király 1355-ben Helemba, Szob és Letkés sajkásainak azt a kiváltságot adja, hogy Pozsonytól Szalánkeménig sehol sem kell vámot fizetniök. 155 Az esztergomi káptalan falvainak XVI. század eleji urbáriumából azonban már messzemenő következtetéseket vonhatunk le. 156 Nyolc község adatait összehasonlítva azt találjuk, hogy míg az egy jobbágyra eső teleknagyság Szálkán a legkisebb, az egy jobbágyra eső pénzadó a legmagasabb s a természetbeni szolgáltatások is jelentősek, így pl. egy egész telek után évi 8 tojást kell adni. A csak egész telkes jobbágyok által lakott Bajtán és Leieden viszont a legkisebb a tojásadó, 2—2 darab, — Bajtán a pénzadó is a legalacsonyabb (19 dénár). A többi öt községben egy-egy jobbágytelken 2 — 3 % jobbágycsalád él, s egy-egy jobbágy évi 24 — 35 dénárral adózik, egy-egy telek 4—8 tojással. Kemencén és Bernecén a szokványos kenyér-, kalács-, gida-, sertés-, termésadón kívül viasz- és borsadóval is találkozunk. Szálka, Szete, Kemence és Bernece nagyobb adótételeiből lehetetlen nem következtetnünk arra, hogy a magasabb életszínvonalat feltételező adó az e községeken keresztülvezető kereskedelmi útvonallal hozható összefüggésbe. Nem vitás, hogy a szolgáltatások az évszázadokon keresztül fokozódtak,, így tudomásunk van Bozók szolgáltatásainak emeléséről a XIV. század második felében, 157 s így panaszkodnak Baka és Peszek lakosai 1483-ban a sok beszállásolás miatt is, holott erről a század elején keletkezett urbárium említést sem tesz. 158 A természeti és gazdasági adottságok következményének tudhatjuk be, hogy a XV. század végén megyénkben 3600 portát 159 írtak össze, vagyis egy-egy portára két adózó családot, tíz főt számítva, országos átlagban egy négyzet146 Nyitrai kpt.lt., Knauz III 657. 147 DL 25117, Anjoukori VI 175. 148 Eszt.kpt.ni.lt. 19-1-16. 49 Korpona lt. 150 Prímási A. 17. 151 Prímási S. 11. 152 DL 903. 153 Eszt.kpt.m.lt. 15-2-9, Knauz I 310. 154 Eszt.kpt.m.lt. 15-2-11, Knauz III 146. 155 Eszt.kpt.m.lt. 33-1-2. 156 DL 48305, Vö. még 145. jegyzet. 157 DL 42895. 158 DL 81893. 159 Engel Johann Christian: Fortsetzung der Allgemeine Welthistorie 49. Theil. Halle, 1797. 23.
