Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

kilométerre, 6,96 porta, azaz 69 2/3 személy esett, addig megyénkben egy négyzetkilométerre csak 1,37 porta, ill. 13,7 fő jutott.

160 Okleveleink bizonysága szerint adott esetben maguk a földesurak különleges kedvezményeket nyújtanak a jobbágyoknak, hogy azok termelőerőinek fennmaradását biztosítsák, így, amikor 1400-ban Szebellében tűz pusztított, a káptalan négy évi tizedmentességet adott s az évi adó egyharmadát elengedte a tűzkárosultaknak.

161 1483-ban Baka és Peszek lakosai mentesültek a vendéglátás és a beszállásolás, valamint az élőállat-adózás alól,

162 Bakócz Tamás érsek pedig 1510-ben Kisölved szegénységén akar segíteni, amikor a kilenced fizetése alól felmenti a falu lakosságát.

163 Birtokviszonyok A megyében csupán egyetlen várbirtok, Litva vára uradalmának kialakulásáról és fennállásáról beszélhetünk. Elég összefüggő területen, az Osztrovszki hegység keleti nyúlványai között, a Litva, a Korpona és a Selmec völgyében feküdtek a hozzátartozó községek. Míg 1285-ben csak 15,

164 1342-ben már 25 községet sorolnak fel tartozékaként

165 s 1476-ban is ugyanannyit.

166 Ekkor a várbirtokot felosztják, azonban 1511-ben húsz községgel kerül az Erdődyek birtokába.

167 A megye nyugati részén elég nagy területen a Lévai Cseh család a földesúr, míg 1388-ban ll,

168 1504-ben már 20 községet sorolnak fel, mint a lévai vár tartozékát.

169 A Lévai Cseh család birtokszerző tevékenysége ellenére azonban a várhoz legközelebb eső Hont megyei községek, Derzsenye, Disznós, Horhi,. Kereskény, Varsány továbbra is megmaradtak a kisbirtokos családok tulajdonában. A forrásainkban említett többi várhoz, Damásdhoz és Drégelyhez csupán néhány község tartozott: Haradissa, Hídvég és Visk várának tarozékairól nem is tudunk, ezeknek minden valószínűség szerint csupán erődítmény jellegük volt, meghatározott cél érdekében épültek, s nem alakultak ki várbirtokközéppontokká. A XIV. század elején a Szécsényi Frank család kap megyénkben birtokadományokat, s ezeket a Nógrád megyei Salgó-várhoz csatolták. Ezek a birtokok azonban később a Lévai Cseh család tulajdonába kerültek, s így Léva tartozékaivá váltak. A nagybirtokrendszer kialakításának másik tényezője az egyház volt. Megyénk ebből a szempontból területileg nagyon alkalmas lett volna az esztergomi érsekség és káptalan birtokkomplexumának kialakítására. A XIII. század elején már a káptalan birtokában találjuk Németit és Szebellébet, s 160 Mályusz Elemér: A magyarság és nemzetiség. Magyar Művelődéstörténet II. kötet 124. Vö. uo. 118. 161 Eszt.kpt.m.lt. 15-4-1. 162 DL 81893. les Prfmási S. 19. 164 DL 41783, Dipl. Hont. 27. 165 DL 3469. 166 DL 65952. 187 DL 106083 fol. 61. 168 DL 65807. 169 Kézirattár A 99, Podmaniczky I 489.