Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

véreitől pedig Rakoncán vesznek birtokrészeket. Ebben az esztendőben tiltakozik Gordovai Fáncsy Orbán, hogy Litvai Horváth Péter vejei Csábrágot ugyancsak az Erdődyeknek akarják elidegeníteni. A következő évben Bakócz tiltakozik, hogy Fáncsy Orbán bármily jogot formáljon Csábrágra, minthogy azt ő kapta a királytól. 1507-ben az Erdődyeket Nyék, Leklinc és Alsopalast birtokába iktatják, Deméndy Imre pedig déméndi birtokrészét szintén Bakócznak akarja zálogosítani, ami ellen Deméndy Miklós és Demjén tiltakoznak. 1508-ban az érsek a Drégely és Vece között fekvő halastavat kapja, 1511-ben pedig az Erdődyékkel együtt Ulászló parancsára Csali birtokába iktatják. 1512-ben Kisvarbóky Porkoláb Mátyás Kisvarbókot, azután Alsodomanyikon levő lakatlan birtokrészét Erdődy Gáspárnak és Szenográdi Szlavko Mátyásnak adja el. 1514-ben Szoby Mihály vesz fel kölcsönt az érsektől, és ennek fejében Felsőnyéket köti le, Terjényi György pedig inámi birtokát köti le, ugyancsak kölcsön felvétele miatt. 1517-ben Tamás érsek Csábrágot unokaöccseire, Bakócz Bálint fiaira: Farkasra és Istvánra hagyja, akik Csábráginak nevezik magukat. Az érsek ugyanekkor pesti és esztergomi házáért megszerzi Baloghy Miklós gyürki portioját. Ezt a cserét a következő esztendőben II. Lajos megerősíti. Az Erdődyek ekkor Nagypeszek, Tergenye, Kissalló és Vesszősbaka birtokára is igényt tartanak. 1524-ben Erdődy Péter tett panaszt a korponaiak ellen Devicse usurpálása miatt. 1525-ben a Füssyek tiltakoznak az ellen, hogy a Fegyvernekyek Tompát és Magyarádot szintén az Erdődyeknek akarják elidegeníteni. (1504: Gsztb. prot. A fol. 171, 1505: uo. prot. A fol. 175, 223, DL 46699, 1506: Gsztb. prot. A fol. 123, 1507: DL 46808, Eszt.kpt.m.lt. 17-1-14, 1508: Prímási F. 112, 1511: Eszt.kpt.o.lt. 13-7-24, 1512: Prímási T. 77, Seilern lt. IX 357, 358, 1514: Eszt.kpt.m.lt. 17-1-17, 18, 1517: DL 82482, 22983 más., 72243 más., 95215 más., 1518: Leleszi konv. acta anni 3, DL 23072, 1524: DL 72446, 1525: DL 18902 más., Gsztb. 71-28.) Erzsébet királyné. 1439-ben Albert király a feleségének adja Csalamiát. (M. Tört. Tár IX 57, Teleki X 47, Fejér XI 262.) Esztergomi ágostonrendi szerzetesek. Az esztergomi ágostonrendiek 1305-ben kapják Hortot, amelyet a kövesdi malomhellyel és a szebellébi gyümölcsöskerttel együtt 1320-ban csereképpen adnak az esztergomi káptalannak. (1305: Prímási C. 11, Knauz II 560, Fejér VIII 1 194, 1320: Eszt.kpt.m.lt. 24-2-3 más., Knauz: II 778.) Esztergomi érsekség. Az érsekség minden valószínűség szerint már igen korán rendelkezett földbirtokkal megyénkben. 1234-ben Helembasziget birtokosa, 1261-ben említik Bajtát érsekségi birtokként, 1283-ban Bernecét, 1293-ban, illetőleg 1295-ben Bajtát, Bernecét, Börzsönyt, Gyarmatot, Ölvedet, Pásztót, Sallót, Szálkát és Szetét. 1293-ban a Hontpázmán nemzetségbeli Pásztóiaknak Kemencét az érsekségi birtokokon elkövetett gazságaik kárpótlásaként át kell adniok az érsekségnek. 1312-ben Bajtát, Bernecét, Börzsönyt, Leiedet, Szálkát és Szetét említik érsekségi birtokokként, 1319-ben Kemencét, 1320-ban pedig Bátot is. 1321-ben az érsek Szálkán egy ,,fundum seu lehynum"-ot ad Borfői Pethőnek, 1351-ben pedig Ölvedet, amely Vesszős mester Sallója közelében feküdt, elcseréli a Bars megyei Kisfaluért, s mivel Ölved nagyobb értékű volt, Vesszősnek 50 forintot és 100 boronát kellett adnia. Ám Vesszős ezt nem adta meg, s mivel a csere szentszéki és királyi hozzá-