Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Lőrinc fia Miklósnak István, Miklós, Pál és Péter nevű fiai voltak. 1437-ben Briganth Miklós és fiai: György és Péter, azután Mihály fia Miklós fia Lőrinc, végül Mihály fia Imre Herbord egykori kúriáját eladják Benedek fia Lászlónak. 1438-ban Péter fia Gergely azt a hét jobbágyhelyet, amelyet még atyjaBriganth Miklóstól zálogba vett, visszabocsátja Miklósnak. 1439-ben László döntőbíró a Rákóczyak és a Fekete Erdeyek perében, 1447-ben az országgyűlésen Hont megyét Miklós képviseli. 1449-ben a Bory család osztozik Gergely egykori ganádi birtokán, ugyanekkor Briganth Miklós özvegye Ilona asszony kijelenti, hogy leányai: Ilméri Jánosné, Halapy Fekete Imréné és Lüley Ferencné a jegyajándék tekintetében kielégítették. 1456-ban Lászlót királyi embernek jelölik. 1459-ben Zsigmondot, 1464-ben pedig Lukácsot és Pétert említik. 1465-ben Ilméry Jánosné és Halapy Imre tiltakoznak, hogy birtokaikat László jogtalanul elfoglalta, ugyanekkor János fia István, Miklós fiai: János, László és Péter, Gergely fiai: Lukács és Zsigmond, valamint „Theryey" László fiai: István és Péter a zselizi jószágaikon elkövetett hatalmaskodás miatt emelnek panaszt. 1466-ban említik Istvánt és Pétert. 1467-ben István kijelölt királyi ember. 1467-től 1470-ig Péter alispán. 1468-ban Gergely fiai: Lukács és Zsigmond jogtalanul elfoglalják Ganádot, Gergelyt pedig királyi emberként említik. 1470-ben Pétert és Lászlót a darázsi, merei, déméndi és szúdi zálogbirtokokba iktatják, Briganth Imre fia: Lőrinc pedig jogtalanul zálogosít, Istvánt és Teszéry Pétert királyi emberekként említik, s említik Gergely özvegyét, Veronikát is, Zsigmond pedig panaszt emel a Tapolcsányiak ellen okleveleinek jogtalan birtoklása miatt. Utóbbit 1471-ben királyi emberként jelölik, Péter ez évben is alispán. 1472-ben Zsigmond feleségét, azután Gergely özvegyét említik, valamint Péter feleségét, Palásthy László leányát. 1474-ben Miklós fia Péter — unokaöccse, László fia János nevében is — visszabocsátja Gergely fia Zsigmondnak a nála zálogban volt déméndi, merei és darázsi portiokat. Zsigmondot Palást határjárásakor 1475-ben ismét királyi embernek jelölik. Ez évben Péter Zsigmondot hatalmaskodással vádolja, 1476-ban pedig Alsózsember birtokjogát illetően tanúskodik feleségével, Erzsébettel együtt. Ez évben a Balassák litvai osztályával kapcsolatban említik királyi emberként Pétert és Istvánt. István egyébként 1477-ben Szúdon jogtalanul foglalja el apósa, Darasy László hagyatékát. Briganth Dorottya leánya egyébként ,,Kereskényi" Zsigmondné. 1478-ban Palásthy László összes jószágait Péter kapja meg, akit Zsigmonddal együtt ez évben is királyi embernek jelölnek. 1479-ben Dersenyey Benedek az egykor Briganth Miklóstól Bory Benedeknek elzálogosított portiot Miklós fia Péternek tovább zálogosítja, Gergely fia Zsigmond portioja pedig ekkor Nemcsényi Lorándné kezében van zálogjogon. Istvánt ebben az évben királyi emberként jelölik. 1480-ban Zsigmond királyi ember, valamint a sági prépost egyik képviselője az esztergomi káptalan elleni perben. 1481-ben Pétert, 1482-ben rajta kívül Damjánt királyi emberként jelölik, amikor pedig Ilméry János fiát, Andrást és Fekecs Imrénét be akarják vezetni Briganth Miklós portioiba, Lőrinc fia Miklós fia Péter tiltakozik. A következő évben András természetszerűleg pert indított Péter ellen, akit Orsani Péter iktatásakor királyi embernek jelölnek. 1484-ben Péter felesége pereskedik Palásthy Tamással, 1485-ben pedig Lévai János és Kálnay László perében említik Pétert. 1490-ben azután Ilméry András és Lüley Mihály visszakapják Pétertől és ennek Dorottya, Imre és Ilona nevű gyermekeitől, valamint László özvegyétől azt a portiot, amelyet Briganth István Imre nevű fiának fia Lőrinc zálogosított el Lászlónak és Péternek. 1493-ban Miklós fia Péter fia 2 70