Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Imre azt a portiot, amelyet Zsigmond fia Mátyás Bodmeri Barnabástól zálogba vett, visszabocsátja Barnabásnak. Péter özvegye ekkor elismeri, hogy Palásthy János az őt megillető birtokrészből kielégítette. 1494-ben Porkoláb Mátét iktatják abba a portioba, amely Péter halála után leánynegyed címen őt illette. 1497-ben Porkoláb Mátét és Nagy Pált, mint Deméndyeket királyi emberként említik, 1498-ben pedig Pált. 1499-ben Pált és Mátyást a Lévaiak és a sági prépostság, valamint a Lévaiak és Podmaniczkyak perében jelölik királyi emberként, s ugyanilyen tisztben találjuk őket 1502-ben is. 1503-ban Zsigmond fiai: János és Mátyás kölcsönt vesznek a sági prépostságtól s a Bars megyei Újfalut kötik le. 1505-ben a Dalmadyakat iktatják Mátyás újfalusi birtokába, s ez évben rajta kívül említik Jánost és Imrét is. 1507-ben Mátyást királyi emberként említik. Péter fia Miklós és Zsigmond fia Dámján pedig tiltakoznak, hogy Halászy Péter fia Imre Déménden Tamás esztergomi érseknek zálogosítson. 1508-ban Péter fia Imre megerősíti, hogy atyja nővérének s általa sógorának, Porkoláb Máténak zálogosított. Mátyást ez évben ismételten, majd 1509-ben és 1511-ben is királyi embernek jelölik. 1511-ben Miklós Endrédi Zobonya Györggyel pereskedik, János fia Péter fia Miklós és Pál fia Sebestyén pedig visszaszerzik ama dalmadi, darázsi és merei portiokat, amelyeket aKalondayak Deméndy, másként Halászy Péter fia Imrétől megvettek, Mátyást ebben az évben királyi embernek jelölik. Amikor 1512-ben a Forgáchokat Maróton iktatni akarták, Mátyás felesége Katalin is tiltakozott. 1516-ban a Maróthyak perében Máté és Miklós választott bírák, Deméndy Mátyás pedig a Zsámbokrétyekkel pereskedik. 1517-ben a sági prépostság szúdi szőlejének megrohanása miatt többek közt Mátyás ellen is panaszt emel. 1517-ben a Bars megyei Újfalura vonatkozó okleveleket II. Lajos király Benedek fia László fia Péter fia Teszéry Miklós, valamint említett László fia István fia László, Lőrinc fia János fia Péter fia Miklós s végül Péter fia Gergely fia Zsigmond fia Mátyás kérésére átírja. 1518-ban a királyi emberek közt jelölik Mátyást és Miklóst is. Miklós ezenfelül a Nagyterény birtoka feletti perben választott bíró. 1519-ben Teszéry Miklóst Porkoláb Mátyás vezeti be össöd birtokába, s ekkor említik királyi emberként a másik Miklóst is. Mátyás egyébként panaszt emel kúriájának megrohanása miatt többek közt Miklós és Sebestyén ellen, viszont Miklós kúriáját Mátyás és testvére, Benedek rohanták meg. Halászy Péternek és Zsigmondnak a Trencsén megyei Pravotán levő birtokát ekkor egyébként Teszéry Miklós birtokolja. 1520-ban Miklóst és Porkoláb Mátyást királyi embernek jelölik. A garamszentbenedeki apát ugyanekkor Miklós és Mátyás, valamint Mátyásnak Albert nevű fia ellen emel panaszt hatalmaskodás, Miklós pedig Mátyás ellen bizonyos iratok elvitele miatt. Mátyás egyébként Teszéry Miklóssal pereskedik. 1521-ben Mátyást jelölik királyi emberként, s említik Porkoláb Mátét is. 1522-ben a garamszentbenedeki apát, valamint a Mátyás és Miklós közti per még mindig folyt. 1523-ban, amikor a Zsámbokrétyeket az Ilméryek déméndi birtokába iktatják, mint szomszéd volt jelen Mátyás és Miklós. 1524-ben Mátyás felesége Katalin asszony és leánya Angieta osztoznak a Maróthyakkal Marót, Felsőzsember, Varsány, Unyatin és Rákóc birtokán. (1291: DL 40201, 1299: DL 40260, 1312: DL 40339, Gregorich 89, 1317: Post adv. 51-6, más., 1323: DL 40438, 1324: DL 24409, Dipl. Hont. 81, 1329: DL 40548, 1330: DL 40592, 1333: DL 69212, 1342: DL 40885, 2343/1496: DL 1926, 3602 más., 25099 más., 1344: DL 40962, 40965, 2345/1346: DL 41011, 1346: DL 3869, 41011, 1350: DL 39180, 39181, 39183, 76963, Zichy II 294, 1351: DL 39185, 2352/1385: Kézirattár 202, 1353: DL 67545 más., 7355: DL