Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Deméndy család. 1291-ben a százdi nemesek birtokukat a damjani nemeseknek, Ibor fiainak: Istvánnak és Herbordnak adják el, akiktől 1299-ben bizonyos Luka, a váradi püspök testvére nem váltja ki százdi birtokrészét. 1312-ben István és Herbord fia András a Borfői családtól vásárolják meg Bogátszázdot. 1317-ben István és András bizonyos déméndi földet megcserélnek. 1323-ban András megfizeti adósságát Istvánnak, s „Devicseieknek" nevezik őket. Minthogy pedig Ibor felesége Zsembery Gergely leánya volt, bizonyos zsemberi terület felett 1324-ben a Zsemberyekkel pereskednek. 1329-ben István leánya Ilona, Gervasius fia János özvegye és leánya Klára, leánynegyed címén Újlakot kapják meg. 1330-ban, amikor Gyekmin királyi gyógyszerészt a Százdhoz tartozó pusztákba iktatják, Herbord fia András, valamint Ibor fia István tiltakoznak. 1333-ban azonban a Százdhoz tartozó praediumokat ők adják el Gyekminnek. 1337-ben István a Borfői család osztályánál fogott bíróként szerepel. 1342-ben említik Herbord fia Andrást és István fia Pétert. 1343-ban András végzi Dalmad, Egres és Nádas határjárását. 1344-ben István fiai: István és Miklós, valamint Gyekmin apotecarius megegyeznek Egres és Démónd határában. Ugyancsak 1344-ben János fia Miklóst és András fia Herbordot királyi embernek jelölik. 1345-ben a Cseri birtokjoga feletti perben Istvánfiai: István, Miklós és Péter mint szomszédok jelennek meg, s a következő évben kijelölt királyi emberek. 1350-ben István fia Pétert, Chempernek nevezett Mihályt és Herbord fia Andrást jelölik királyi embernek. 1351-ben Pétert és Mihályt említik. 1353-ban Péter a Túr feletti perben Szuhay Demeter ügyvédje. 1358-ban István fiait: Pétert és Miklóst és 1359-ben István fia Miklóst, 1360-ban pedig István fia Istvánt említik. 1372-ben Gyügyei Benedek darázsi birtokrészét országbírói ítélet alapján ellentmondás dacára Péter fiai: Benedek, Lőrinc és Miklós kapják. 1379-ben Péter fia Lőrinc a Balassák és Kereskényi István perében tesz esküt. 1381-ben Péter fiait: Benedeket és Lőrincet, valamint Benedek fiát Lászlót említik. 1382-ben István fiai: István és Mihály Hébecen Szaracén mesternek zálogosítanak. 1386-ban András fia Herbordot, 1387-ben és 1388-ban Lőrincet, 1390-ben pedig Miklós fiait: Pétert és Istvánt, valamint Lőrincet említik. 1405-ben Péter fia Lőrinc a kiskorú Dalmady Gergely ügyvédje. 1407-ben Lőrinc fiait Andrást és Jánost, Miklós fia Pétert, Péter fia Benedeket a Sipekyek okleveleik bitorlásával vádolják. 1408-ban Gergelyt és Jánost jelölik királyi embernek. 1411-ben Kereskényen a Simonyiakat Miklós fia Péter iktatja, s említik ez évben Andrást, Lukácsot és Lászlót is. 1415-ben Miklós özvegye, Katalin asszony és fia, Péter Nagybéli Jakab fia Mihállyal szemben megvédi birtok jogát Ganádon, minthogy Katalin aszszony a birtokot őseitől örökölte. 1416-ban Lőrinc fia Miklóst és Gergelyt királyi embernek jelölik. 1418-ban Deméndy Benedek fiát, Lászlót említik, 1419-ben Zsigmond király Déménd, Udvarnok, Mere, Teszér, Darázsi, Szúd, Klaszita, Hébec és Gödör birtokát Benedek fia Lászlónak, Lőrinc fia Jánosnak és Miklós fia Péternek adományozza. 1421-ben Lőrinc fia Jánost királyi emberként említik. 1423-ban Teszéry László a nála zálogban levő területeket visszabocsátja „Briganth" István fia Miklósnak. 1424-ben Benedek fia László Pöstyénben birtokos. 1425-ben említik Lőrinc fia Jánost, azonfelül Pétert, Lászlót és az említett Benedek fia Lászlót is. 1427-ben Jánost királyi emberként említik, Briganth István leánya Neszte, Fegyverneky László özvegye pedig elismeri, hogy testvére Miklós, a jegyajándék tekintetében kielégítette. 1431ben Lőrinc fiait: Miklóst és Jánost említik. 1435-ben Györgyöt, Lőrinc fia Miklóst és Briganth Miklóst királyi embernek jelölik. 1436-ban említik, hogy