Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1402 -1414 1416 —1420 1424 —1434 1435 —1444 1450 -1469 1470 1472 -1488 1494 -1498 1508 -1512 1523 -1526 László (Seilern lt. IV 122, uo. IV 141) Pál (Fejér X 8 581, Korp. lt.) Szaniszló (Seilern lt. IV 157, uo. V 181) Pál (DL 12788, 13790) Albert (Seilern lt. V 211, uo. VI 272) István (Seilern lt. VI 278) Albert (Seilern lt. VI 283, uo. VII 310) Mihály (Seilern lt. VI 317, uo. VII milkói püspök 326) Dévai András (DL 21839, Rakovszky lt. 4065) Pál (DL 23835, Seilern lt. X 390) Börzsönyi család. Bekét 1346-ban említik, 1510-ben pedig Füssy János Magyarad felét Börzsönyi Literátus Máté esztergomi viceprovisornak zálogosítja. (1346: DL 41010, 1510: Gsztb. 9-26.) Budafelhévizi prépostság. 1475, 1478, 1481, 1494. évi adataink szerint Alsórakoncán birtokos volt. (1475: DL 69502, 1478: DL 90489, 1481: DL 90491, 1494: DL 90498.) Budur comes. IV. László királytól kapta Szalatnya birtokát. 1299-ben úgy rendelkezik, hogy ha örökösök nélkül halna meg, testvére, Luveui István örökli. (DL 95235, Fejér VI 2 240.) Bulcsi család. Dénes fia Domonkos fia Pétert 1346-ban Metefölde és Mortund birtokába iktatják. (DL 87188, 87189.) Csaholi család. A XV. században Kigyósgyarmat Csaholi Pál gyermekeinek, Bernátnak ós Margitnak birtokában volt. (DL 47039 más.) Csák nemzetség. Paláston a Csák nemzetség 1288-ig volt birtokos. Ekkor ugyanis Márk mester fiai: István és Péter mesterek birtokuk kétharmadát 86 márkáért eladták a Palásthyaknak. III. András király 1296-ban Csák Jánosnak adományozza Visket. Minthogy a korábbi birtokosok, Csesznek Jakab mester fiai, 437 márkányi adósságukat az esztergomi érseknek nem tudták kifizetni Csák Jánost, miután ezt az összeget az érseknek kifizette, Vencel király 1303ban Visk birtokában megerősítette. Csák Máté Hidvéget is elfoglalta, s ezt a Balassák csak 1321-ben nyerték vissza. Tudomásunk van arról is, ho^y Ü3ák János birtokában volt Szemeréd és Tarcsány is. A nyitrai káptalan excommunicatiója 1318-ban megemlíti, hogy a litvai várnagy Csák Máté híve volt, s Mátét Egeg, Bát, Béla elfoglalásával is vádolták. Amikor 1324-ben Károly király birtokvesztésre ítéli Csák Jánost, birtokai között Tarcsányt, Pereszlényi, Perőcsényt és Szemerédet is megemlítik. (1288/1504: Palásthv lt. 151, Dipl. Hont. 32,1296: DL 71403, Knauz II 386, Fejér VII 2 192, 1303: DL 71403, Fejér VIII 1 115, 1318: DL 41011, Fejér VIII 2 173, 1321: DL 65733, 1324: DL 2232, Anjoukori II 115.)