Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Csalomiai család. A Hontpázmán nemzetségből származó család; 1244-ben hallunk Egyházascsalomiai Feliciánról, 1245-ben pedig Miklós fia Farkasról, aki Szőllős mellett birtokos. 1257-ben Felician — akinek fiai: Elek és Lőrinc — Prébelyt vejének, Imre fia Miklósnak adja. 1258-ban is Miklós fiainak birtokát említik. 1268 előtt Paznan és Miklós Szelény birtokosa. 1268-ban Paznan tiltakozik, hogy testvére, Zokoyzlo révén az őt illető Szelény község felét bizonyos Szelényi Mihály elidegenítse. 1270-ben Miklós és Paznan perlik ezt a Horvátinak nevezett Mihályt. 1277-ben Zahora határjárásakor mint szomszédot említik Paznant. 1281-ben Szügyi András megegyezik Egyházascsalomiai Felician fiaival, Elekkel és Lőrinccel, valamint Csalomiai Miklóssal és Paznannal Kóvárszeg határára nézve. 1290 körül Miklós fia Istvánt és Paznant említik. 1295-ben ismét említik Miklóst és Paznant, mint testvéreket, Eleket, Felician fiát is mint Csalomiait. 1298-ban Kó várszeg határjárásával kapcsolatban Miklóst és Paznant, valamint Miklós fiait, Bekét és Lászlót, Felician fia Eleket és Lőrinc fia Jánost mint szomszédokat említik. 1299-ben Miklós fiai (akiket ekkor Kóvárynak neveznek) Beke, László, Miklós és Chovaz Sebestyén fia Miklós jenői várnagyot örökbefogadják és Csalomia, Kóvár és Szelény birtokában osztályos atyafijuknak ismerik el. 1302-ben az osztály szerint Csalomiát az if j. Miklós kapja, ám a következő évben a Miklós és Paznan közti osztály eredményeképpen Kóvárt Paznan kapja, s az ő leszármazói a Kóváryak, Csalomiát pedig Miklós kapta, s az ő leszármazói a Csalomiaiak. 1306-ban ,,Csalamia"-i Miklós fia: Beke, László és Miklós Apátin, Kóváron és Csalomián osztoznak. 1309-ben ugyanők Szelényt Palásthy Istvánnak adják. Ez adományt Miklós ós László 1326-ban megerősítik. 1342-ben László szolgabíró, 1351-ben Miklós fia Jánost és László fia Paznant királyi embereknek jelölik. 1354-ben Paznan és Dubak fia Demeter közt Nenye birtoka felett folyt per. 1358-ban László fia Lőrincet említik. Ez évben Lászlót ,,Kiscsalamiai"-nak is nevezik. 1376-ban ismét említik Miklós fia Jánost, 1380-ban királyi embernek jelölik Pált és Pető fia Lászlót, 1381-ben tanúvallomást tesz Miklós fia János és Dénes fia György Keszői Miklós és Terbegeczi István perében. 1383-ban csalomiai nemeseknek nevezik Istvánt, Miklóst, Walkánt, Pált, Mihályt és Demetert, valamint Beke fia Pétert. Ez évben Miklós fia János fiai: Valkán, Barnabás és Miklós testvérük, István özvegyét elégítik ki Csalomia birtokából. 1385-ben István fia Mihály tiltakozik Alsónényei Demeternek Alsónényébe való iktatása ellen, 1386-ban János fia Valkán Apátin Literátus Istvánnak zálogosít. 1387-ben Pál fia Mihályt, 1388-ban őt és János fia Valkánt jelölik királyi embernek, 1389-ben pedig mindkettőjüket. 1391-ben Beke unokája, Péter fia Pál a maga és László, Péter és Benedek nevű fiai nevében eltiltja János fia Valkánt Apáti birtoklásától. 1393-ban Imrét, Mihályt, Pált és Györgyöt jelölik királyi embernek, 1394-ben és 1395-ben Pált, Walkánt és István fiait, Jánost, Mihályt, és Demetert. Ez évben egyébként Valkán fiai: András és Miklós, valamint Péter fia Pál újból tiltakoznak Apáti jogtalan elfoglalása ellen. 1396-ban János fia Walkánt említik, 1397-ben őt iktatják Apáti birtokába, ugyanebben az évben Pálon kívül őt is királyi embernek jelölik. 1398-ban Walkán iratja át IV. Béla királynak 1260. évi, Terbegec birtokára vonatkozó oklevelét. 1399-ben Pált és Walkánt királyi emberekként említik, 1400-ban Walkánt, Beke fia Pált és István fia Mihályt, majd 1402-ben Valkán fia Miklóst, valamint Pétert és Bertalant. Utóbbi évben egyébként Walkán a Kövesdyeket Devicse, Teplicska és Lehotka birtokába iktatja, de említik őt Apáti birtokjogával kapcsolatban is. 1404-ben Walkán és Kóváry