Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék
Szerkesztői megjegyzések (Horváth J. András) A kézikönyv holland szerzői erőteljesen hangsúlyozták a mű gyakorlati szempontú jelentőségét, s a felhozott példák is – szándékaik szerint legalábbis – a mindennapi szakmai munka következetes végzését kívánták segíteni. Ma már nem egykönnyen eldönthető, hogy mennyiben sikerült ezt a célt, azaz a 19. század végi holland levéltárosok szakmai színvonalának emelését elérniük. Számunkra mindenesetre szembeötlő a mű egyfajta kettőssége. Egyrészt ugyanis, miközben érzékelhet ő a messzemenően elvi szempontok és megfontolások érvényesítési szándéka, aközben az is nyilvánvaló, hogy igyekeznek a megközelítésmódok többfajta lehetőségét, sokrétűségét is megvilágítani. Ez talán legkifejez őbben a fondképző szervezete, valamint maga a fond, mint irategyüttes rendezése, rendszerezés alkalmával történő kettősség figyelembe vételekor tárul elénk (vö. 16., 20. §§). A szerzőknek ez a szorongatott helyzete (bizonyos tekintetben a kérdés eldöntetlen volta) nem lehet teljesen idegen korunk levéltárosától sem. Hiszen miközben a ma levéltárosa is törekszik a hosszú szakmai viták eredményeként kialakult – mára már többé-kevésbé szilárdnak tekinthető – összetett szempontrendszer következetes érvényesítésére, mégis nap-nap után beleütközik az immáron jócskánt átalakult, s a proveniencia-elvet helyenként meg is kérdőjelező gyakorlatba. Jelen mű, ha körültekintéssel olvassuk a leírtakat, s a sajátszerű, sok esetben nehezen megfejthető „hollandikumok” mögé pillantunk (ebben igyekeztünk a kettős, holland és magyar szakmai vonatkozású jegyzet apparátussal segíteni), remélhetőleg nyújt némi segítséget az alapvető elvi szemontok újraértelmezéséhez. A munka pontosan 100 szakaszra tagolva tárgyalja a levéltárelméleti tudnivalókat. Az egyes szakaszok két részből állnak: egy rendszerint bővített mondatba foglalt főszabályból, valamint egy hosszabb, példákkal illusztrált kifejtésből. Sem a holland eredeti, s a kölönböző fordítások nem tartalmaznak külön tartalomjegyzéket. Mivel ez kissé megnehezíti a kötet használhatóságát, úgy döntöttünk, hogy a főszabály tételmondataiból készítünk tartalomjegyzéket, lerövidítve azok megfogalmazásmódját. Jóllehet a Kézikönyv többé-kevésbé következetes terminológiát használ, azok szótári alakjai sok esetben nem feleltethetők meg a hazai szakmai gyakorlatban használatos, s Ember Győző által „tökélyre fejlesztett” kifejezéskészlettel. Annak érdekében, hogy a nyelvi alakiság miatt se szakadjunk el teljesen az eredeti holland szövegtől, a fond terminus kivételével – amely a hollandban archief (levéltár) változatban található – a többi szakkifejezés egyszerű fordítását alkalmaztuk. Kétségtelen, hogy viszont nem minden 65
