Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék
esetben világos az eredeti szöveg alapján, hogy végül is mely esetben használták az archief-et a „nagyobb levéltári egység”, s mikor az „irat őrző intézmény” értelmében. A magyartól való egyik legjellegzetesebb eltérés továbbá, hogy míg a mi gyakorlatunkban az állag képezi a fond alatti szin tet, a holland verzió viszont a sorozat (serie) terminust használja ebben az értelemben (egyébként más külföldi helyzethez is hasonlatosan). A tétel (titel) jelentése nagyjából megfelel a magyarnak, míg a dosszié (dossier) ér telmezése viszont már gondot okoz. Ez ugyanis Hollandiában részint a magyar jelentésnek megfelelően az azonos tárgyra vagy személyre vonatkozó iratok tételszintű pertinenciális gy űjteményét jelenti, részint viszont lénye gében a magyar ügyirat értelmével is bír. A szöveg fordítása során igyekez tünk mindig a szövegkörnyezetből kikövetkeztethetően a megfelelő értelmezést alkalmazni. Magyarázatot igényel végül még a leltár (inventar) szó jelentése is, arra is tekintettel, hogy ez a segédlettípus az itt használt ügyiratszintű segédlet értelemben ma már nem használatos a hazai szakmai terepen. Jóllehet a régi időkben ennek a segédlettípusnak a különféle változatai – a mai nemzetközi levéltári gyakorlatnak megfelelően egyébként – elengedhetetlen kellékei voltak a napi munkának. A mai magyar szakmai értelmezés, illetve gyakorlat a leltárat viszont jobbára csupán a nagyobb levéltári egységek átfogó segédlete értelmében használja – amit viszont ma már inkább az újsütetű fondismertet ő m űfaja váltja fel. Fontosnak tartjuk még megjegyezni a pontosság érdekében, hogy az irattípus és az iratfajta kifejezések használata az eredeti holland szövegben sem koherens, a fordítás ezt tükrözi. Ez némileg eltér a mai gyakorlatunktól, de remélhetőleg nem okoz gondot a szöveg megértésében. A Kézikönyv szakmai ajánlásaiban való eligazodást a szerzők eredeti jegyzetei mellett részint a fordítói jegyzetek, részint a magyar szakmatörténetet ismertető magyarázó megjegyzések segítik. A holland szerzők eredeti lábjegyzetei arab számmal követik egymást a f őszöveg alatt közvetlenül. A fordítói lábjegyzeteket csillaggal jelöltük. Ahol mindkét típusú lábjegyzet szerepel az oldalon, ezek egymás alatt helyezkednek el, a szokásos vonalválasztással az eredeti és a margótól-margóig elválasztással a fordítói jegyzet. A szakmatörténeti megjegyzések a lábjegyzet méretében balról jobbról behúzva lénia alá kerültek az egyes fejezetek végére. Mivel a mű elsősorban levéltár tör téneti jelentőségű – amely ugyanakkor igen tanulságos lehet a mai szakmai továbblépés lehetőségeinek számbavételekor is –, arra törekedtünk, hogy a ma már szakmai klasszikusoknak tekinthető hazai szerzők adott holland normajavaslatokhoz kapcsolható nézeteit, illetve az azokkal összefüggésbe hozható hazai értelmezést és gyakorlatot ismertessük. A hazai szakirodalmat ebben a tekintetben az 1970-es évekig követtük nyomon. 66
