Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
vonatkozóan Szabó István megállapítása szerint: „Egy levéltár ismertetése csak akkor felel meg céljának, ha a gyűjtemények élő, működő organizmust tárnak elénk, ha tehát az ismertetendő anyag rendszerezése pontosan követi és visszatükrözteti a fejlődés egyes fázisait.” Szabó, 1928. 322–326. p.; Hasonló elveket fogalmazott meg Sümeghy Dezső is a vármegyei levéltári állományok igazgatástörténeti alapú összefüggéseinek feltárását célzó rendszerezési javaslata során az 1940-es évek elején. Sümeghy, 1942–1945. 52–65. p.; Az 1950-es évek végén kialakított, a területi levéltárak vonatkozásában egységes fondrendszer, ill. -szerkezet legfőbb célja az volt, hogy az „kiindulópontként szolgáljon a levéltárak anyagát rendszerbe fogó történeti, szervezeti és levéltártani belső összefüggések érzékeltetésére”. Wellmann, 1962. 1. p. 16. §A rendezés szisztémáját a fond eredeti szerkezetére kell alapozni, amely fő vonalaiban megfelel a fondot létrehozó hivatal felépítésének Ez a Levéltárosok Egyesülete által elfogadott szabály valamennyi előírás közül a legfontosabb, mert ebben van megfogalmazva az az alapelv, amelyből az öszszes többi szabály következik. Láttuk tehát, hogy a leginkább ajánlható módszer a fond szisztematikus rendezése. A kérdés most már valójában csak az, hogy milyen szisztéma szerint kell rendezni a fondot? Kétféle szisztéma jön itt számításba. Az egyik különféle önkényesen megállapított tételeket – például: Hivatal, Pénzügyek, Szegénygondozás, stb. – alkalmaz, amelyek a könyvtári katalógusokban általában előforduló tételeknek felelnek meg. A másik ezzel szemben nem hoz létre tetszés szerinti tételeket, hanem csakis olyanokat fogad el, amelyek a fond saját természetéből és szerkezetéből következnek, vagyis olyan tételeket alakít ki, amelyek megfelelnek a fondot létrehozó hivatal különböző feladatköreinek. Első pillantásra úgy tűnik, mintha a két rendszer csupán az egyes tételek címében különbözne egymástól. Az egyik rendszerben szereplő Hivatal cím ű tételnek a másik rendszerben a Tanács fondja , a Pénzügyek cím ű tételnek a Pénz ügyi Kamara fondja, a Szegénygondozás cím ű tételnek a Szegénygondozó Hivatal fondja cím ű tétel felelne meg. Ez a megfelelés azonban csak látszólagos. Először is az első rendszerben szereplő számos tétel hiányozni fog a második rendszerből, így például a Vallási ügyek és az Egészségügyi szolgálat cím ű tétel, mert ezeknek az ügyeknek az intézésére általában nem hoztak létre külön közigazgatási szerveket. De még az egymással látszólag megegyező tételek tartalma sem lesz soha azonos a két rendszerben. Vegyünk néhány példát Utrecht város fondjából. A Pénzügyek tétel egyfel ől sokkal több iratot tartalmaz majd, mint a Pénzügyi Kamara fondja, mivel nemcsak a Pénzügyi Kamara által intézett ügyek iratai lesznek ott, hanem annak az ennél jóval nagyobb számú ügynek az iratai is, amelyekkel a Tanács foglalkozott, másfelől azonban a Pénzügyek tétel sokkal kevesebb iratot fog tartalmazni, mivel a Pénzügyi Kamara nemcsak a pénzügyi -99
