Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
II. FEJEZET. A LEVÉLTÁRI IRATOK RENDSZEREZÉSE 15. §A fondot szisztematikusan* kell rendezni Ezt a szabályt jóváhagyta a Levéltárosok Egyesülete. A szisztematikus rendezésen kívül betűrend szerinti és időrendi rendezésben is gondolkodhatnánk. 7 A fond betűrend szerinti rendezésének úgy látszik nincsenek hívei. Csak Deventer és Vlissingen levéltári leltárai épülnek fel többé-kevésbé alfabetikus rend szerint. Az elsőben az iratok abban a sorrendben szerepelnek, amelyben éppen találták azokat a szekrényekben, ezt a teljesen rendszerezetlen felsorolást pedig az iratok nagyon részletes betűrendes jegyzéke követi, vagyis a fondban ténylegesen csak a leltárban megtalálható bet űrend létezik. A vlissingeni leltárnak csak egy része van alfabetikus rendben. Valójában nem szükséges sok szót vesztegetni ennek a rendezési módszernek a tárgyalására. Magára a fondra ugyanis tudomásunk szerint sosem alkalmazták. Úgy tűnik, hogy a betűrendes leltárak összeállításának sem sok híve van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a leltárhoz készített betűrendes mutató ugyanazokkal az előnyökkel jár, mint amilyenekkel egy alfabetikusan szerkesztett leltár rendelkezne. Az ilyen mutató – ha az iratokat megfelelően írták le és rendezték – viszonylag rövid, így tehát könynyen kezelhető lehet. A fond időrend szerinti rendezésének már sokkal több híve van. Groningen, Overijsel, Zeeland, Kampen és Middelburg – hogy a kevésbé jelentősekről ne is beszéljünk – levéltárának leltárait ebben a rendben állították össze. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ez a fajta rendezés tényleg nagy előnyökkel jár. A politikatörténet kutatói számára az így összeállított leltárak könnyen kezelhetőek, mert egyetlen pillantással áttekinthetik bennük a teljes anyagot, amely egy adott időszakra vonatkozik. A levéltárosok azonban, akik a dolog természeténél fogva közelebbről tanulmányozzák a leltár összeállítását, kevésbé vakok az ezzel a módszerrel együtt járó hátrányokat illetően. Igazság szerint ezek igen nagy hátrányok. Ha egy fond – vagy inkább egy aprócska fond – szoros kivételként kizárólag különálló iratokból áll, akkor nem kizárt, hogy lehet -96 7Már ebb ől a megszorításból is kitűnik, hogy itt éppúgy, mint másutt a szisztematikus szót kor látozott jelentésben használjuk. Akkor is egy szisztémát követünk, amikor az iratokat időrend vagy betűrend szerint rendezzük, ilyenkor azonban természetesen nem a szisztéma és a szisz tematikus szó általánosabban használt értelmezésére gondolunk. *A szerz ők a szisztematikus rendezés kifejezést többnyire tárgyi, illetve ügykör szerinti rendezés ér telemben használják.
