Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
inak bírósági részével. Még akkor is, ha a kérdéses iratokat már áthelyezték egy másik levéltárba – oda, ahol a fond többi része található – célszerű lehet feltüntetni azokat annak a fondnak a leírásában is, amely mellett egy bizonyos ideig őrizték őket. Így például az Overijseli Rendek fondjának leírása során alkalmat lehet találni annak a ténynek a megemlítésére, hogy Oversticht legrégibb hűbéri lajstromait, bírói iratait, stb az utrechti püspöki levéltárban helyezték el. Erre a legmegfelelőbb hely a bevezetés, vagy a vonatkozó leltári számokhoz csatolt jegyzetek. Nem igényel további bizonyítást, hogy mindaz, amit ebben a paragrafusban egy fond részeinek ugyanazon leltárban való leírásáról elmondtunk, éppen úgy alkalmazható azoknak ugyanazon időrendi lajstromban való leírására is. Széttagolódott fondrészek, összetartozó irategyüttesek áttekintésének, együttes értékelésének, összerendezésének lehetővé tételét leghatékonyabb módon a levéltári informatika kibontakozásának folyamatában megalkotott (ISAD(G), ISAAR) nemzetközi szabványleírások biztosítják. 13. §Azokat a fondokat, amelyeket különleges körülmények folytán már ke letkezésükkor egy idegen levéltárban helyeztek el, teljes egészében át szabad helyezni Az eset, amire itt gondolunk, gyakran előfordul. Így például az Utrechti Rendek fondjának legrégibb részét a székeskáptalan levéltárában találjuk, mert a Rendek a székesegyház káptalantermében tartották gyűléseiket. Hasonló okból a Zeelandi Rendek felkelés* el őtti fondját is a Middelburgi Apátság levéltárában helyezték el. Ugyanígy nagyon sok utrechti vízügyi hatóság fondját az öt káptalan valamelyikének levéltárában őrzik, mert a tulajdonosok – akik közé a káptalanok egyike is tartozott –, állandó gyűléstermük nem lévén, rendszerint a káptalan teremben tartották üléseiket. Magától értetődik, hogy ezeket az iratokat, amelyek egyáltalán nem függenek össze azzal a levéltárral, amelyben elhelyezték őket, akadálytalanul át lehet helyezni. Sőt, ez szükséges is akkor, ha az adott testület levéltárához tartozó egyéb iratokat máshol őrzik, hiszen a szétválasztott részek egyesítése amúgy is célszerű. Ugyanis ha a testület egy másik gyülekezési helyet válaszván hátrahagyta fondját a régi gyülekezési helyen, akkor az természetesen csak ha-92 *Németaldöldi Felkelés vagy Nyolcvanéves Háború (1568–1648), a németalföldi rendek láza dása II. Fülöp spanyol király ellen.
