Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
nem is soroltuk fel őket a különböző típusok között. Általában helyes, ha ezeket az irományokat eltávolítják a fondból. Erre nézve lásd a 66. paragrafust. A szakasz a levéltári – avagy irattári – intézményt, mint őrzőhelyet, annak funkcióit, valamint az eltérő jogcímek alatt őrzött irategyüttesek változatait írja körül. A mű keletkezése körüli időszakban jöttek létre Hollandiában is a „történeti” levéltárak, amelyek mellett egyéb levéltári/irattári funkciójú intézmények is őriztek jelentős terjedelemben iratokat. Az 1945 előtti magyar fogalomhasználat során a levéltár négy különféle dolgot jelölt: 1. Legszűkebb értelemben a mai fond fogalom megfelelője; 2. Egységes levéltár (Einheitsarchiv, pl. nádori levéltár), ill. levéltári gyűjtemény; 3. Tágabb értelemben vett levéltár vagy összetett levéltár (pl. a regnicoláris levéltár); 4. többszörösen összetett, legtágabb értelemben vett levéltár, illetve maga a levéltári intézmény (pl. OL). Vö.: Herzog, 1932. 1–11. p.; Ember, 1968. 156. skk. p. 5. §Egy levéltáron belül kell egyesíteni valamely hivatal, testület vagy sze mély fondjával mindazon hivataloknak, testületeknek vagy személyeknek a fondját, amelyeknek jogköre vagy funkciója az adott hivatalra háramlott Ahogy a fond szerves egész, úgy a levéltár is történetileg kialakult egység. Az, hogy bizonyos fondokat egy levéltárban vontak össze, nem valamiféle véletlen folytán történt, hanem azon szervezetek sorsának alakulásához igazodva, amelyeknek fondjait az adott levéltárban helyezték el. Nagy vonalakban tehát a kormány által mostanában előírt, az állami levéltárak tagolására vonatkozó szabályt is a levéltárak kialakulásából leszűrt tapasztalatra alapozták. Amikor egy hivatalt megszüntetnek és jogai és funkciói egy másik hivatalra háramlanak, akkor ezzel együtt fondja is, amely az adott hivatal funkcióinak és jogainak vetülete, ugyancsak az új hivatalhoz kerül át. Mindig is így volt ez. Azokban a zavaros időkben, amikor számos vallási alapítványt szekularizáltak, a Rendek, akiknek tulajdonába ezen alapítványok jogai átmentek, hacsak lehetett3 a fondokat is megszerezték maguknak. Így például az egmondi apátság fondját, amely a Hollandi* Rendek tulajdonába került, Hágába szállították át, 77 3Az, hogy az egyházi szervezetek igyekeztek alapítványaik fondjait megóvni a Rendekt ől, éppen annak a ténynek volt a következménye, hogy nem ismerték el a szekularizációt, és az alapítvány jogainak állami tulajdonba vételét. *Az államot, amelyet ma Hollandia vagy Holland Királyság néven nevezünk, a Batáviai Köz társaság létrejötte (1795) előtt hét, egymással szövetségi kapcsolatban álló tartomány – Friesland, Gelre, Holland, Overijsel Groningen, Utrecht, Zeeland – alkotta. A magyar szövegben többször előforduló Holland, Hollandi kifejezés mindig a Németalföld északi részén fekv ő Holland tartományra utal.
