Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
4. §Éles különbséget kell tennünk a fond és a levéltárközött. Egy levéltáron belül hatféle fondot különböztethetünk meg: 1. annak a testületnek a fondja, amelyhez az adott levéltár tartozik, 2. azon bizottságok és hivatalnokok fondjai, amelyek az adott testületnek vannak alárendelve, 3. azon testületek és személyek fondjai, amelyeknek jogköre vagy funk ciója az adott testülethez került át, 4. azon testületek és személyek fondjai, amelyek felett a kérdéses testület ellenőrzést gyakorolt és amelyek fondjait saját levéltárában helyezte el, 5. azon fondok, amelyek hatósági intézkedés következtében kerültek az adott testület levéltárában, 6. a kölcsönkapott, adomány vagy vásárlás útján szerzett fondok Szolgáljon ezen paragrafus magyarázatául, hogy először is a testületek és szemé lyek kifejezésbe itt, csakúgy mint egyebütt, az alapítványok igazgatási szerveit is beleértjük, másodszor pedig, hogy a hatósági intézkedés kifejezés éppúgy jelöl törvényeket és rendeleteket, mint bizonyos közigazgatási előírásokat (vö.: 7. §). Talán jó lesz, ha az érthetőség kedvéért mind a hat felsorolt típusra mondunk egy-egy példát. Ha feltételezzük, hogy a levéltár egy helyi önkormányzathoz tartozik, akkor a 2. típus alatt a gazdasági hivatal és a kincstárnok fondját értjük, a 3. típus alatt a kolostorok fondjait és a városi anyakönyveket, a 4. típus alatt a polgármester felügyelete alá tartozó menházak fondjait, az 5. típus alatt a városi tanács fondját, amelyet az állam megőrzésre átadott az önkormányzatnak, a 6. típus alatt pedig az egyházak és a jótékonysági intézmények fondjait. Előfordulhat, hogy egy adott levéltáron belül őrzött valamely fond korábban maga is önálló levéltár volt, vagyis más szavakkal: előfordulhat, hogy ez a bizonyos fond, amikor még önálló levéltárként létezett, több-kevesebb különálló fondból tevődött össze vagy esetleg más fondokat kapcsoltak hozzá. Így van ez például az utrechti székeskáptalannak az utrechti állami levéltárban elhelyezett fondja esetében, amely különféle közigazgatási hivatalok fondjait, többek között számos vízügyi hatóság fondját is magában foglalja. Az ilyen levéltár többé már nyilván nem önálló levéltár, de azért természetesen megmarad még bizonyos kapcsolat az egykori levéltárat alkotó különböző elemek között. A 13. paragrafusban tárgyaljuk, hogy milyen esetekben engedhető meg az ilyen fondok leválasztása arról a fő fondról, amelyben megőrizték őket. A fentiekben felsorolt típusú fondokat egymástól függetlenül kell rendezni. A külön rendezett fondok közös jegyzékben történő leírásának szabályai hátrább találhatók (ld.: 70. §). A felsorolt hat fondtípuson kívül csaknem minden levéltárban találunk magánjellegű kéziratokat is. Mivel azonban ezek nem levéltári dokumentumok, 76
