Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A Holland kézikönyv és hatása a hazai levéltári gondolkodásra (Horváth J. András)
16 Indokolt idézőjelbe tenni a szót, hiszen mint maguk a szerzők is hangsúlyozzák, nem kívánták a Kézikönyv előírásait „súlyos igaként” kollégáik vállára helyezni, sokkal inkább egyfajta szakmai útmutatónak szánták azt. A mű megszületése egyfajta holland történet, ám az általános szakmai fejlődés meghatározó mozzanatait is tükrözi. Már önmagában a szerzők szakmai életútja is (akiket a külföldi szakirodalom sokszor csak a „holland trió”-nak nevez) tájékoztatást nyújt a munka jellegét illetően. A „trió” Samuel Muller (1848-1922) édesapja, Frederik Muller antikvárius volt.3 Le idenben 1872-ben jogi és történészi doktorátust szerzett, majd J. A. Fruin utrechti professzor (aki szerzőtársa, Robert Fruin történész testvére volt) javaslatára egy év múltán Utrecht város levéltárnokává nevezték ki. Ezt megelőzően a párizsi École des Chartes-ban hallgatott oklevéltani előadásokat. 1877-ben a városi levéltárban nagyobb rendezési munkálatokat végzett. 1879-ben levéltári leltártervezetet állított össze, amely 1880-ban nyomtatásban is megjelent. Ezt követték az iratrendezésre vonatkozó tervezetei, melynek nyomán Th. H. F. Remsdijk zwollei, majd gelderland tartományi levéltárnokkal került szoros szakmai kapcsolatba. 1879-ben Utrecht tartományi levéltárnoka is lett. 1893–1920 között (1910–1913 közti megszakítással) a Holland Levéltárosok Egyesületének elnöki tisztét töltötte be. 1913-ban Utrechtben díszdoktori címet kapott, 1920-ban pedig királyi levéltárnokká nevezték ki. Johann Adrian Feith (1858–1913) 1885-ben Groningenben doktorált jogtörténetből. Édesapja, sőt nagyapja is levéltárnok volt. Kezdetben a groningeni tartományi levéltárban nyert ideiglenes megbízatást, majd 1887-ben véglegesítették. Feith egyik alapítója volt az 1891-ben megalakult levéltáros egyesületnek. 1893–1896 és 1898–1911 között annak pénztárnoka, majd 1913-tól az egyesület elnöke. 1905-ben nemesi címet kapott. Robert Fruin (1857–1935). Miként Muller és Feith, ő is jogot hallgatott, s 1886-ban írta jogtörténeti tárgyú disszertációját. Muller javaslata alapján 1888-ban megbízást kapott az utrechti vízszolgáltatási archívum vezetésére, majd az utrechti állami levéltár kötelékébe lépett. 1894-ben Zeeland tartományi levéltárnoka lett. 1899–1906 között a Nederlandsch Archievenblad szerkesztője volt. 1910–1912 között az amszterdami egyetemen jogot és tör- 3 A szakmai életrajzok a holland reprint kiadáshoz készített bevezet ő tanulmány alapján készültek: P. J. Horsman, F. C. J. Ketelaar, T. H. P. M. Thomassen: Tekst en context van de Handleiding voor het ordenen en beschrijven van archieven van 1898. Hilversum, Verloren. 1998. CX., 1–163.
