Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
30. §Azokat az iratokat, amelyeket kifejezetten megemlítenek a határozatokban, mellékletek sorozataként egyesíthetjük a határozatokkal, feltéve, hogy a dossziékat továbbra is külön kezeljük A határozatokban gyakran utalnak vagy hivatkoznak egy jelentésre, egy számadásra, egy pénzügyi kiutalásra, stb. Az ilyen iratokat tehát a határozatok mellékleteinek kell tekinteni, és ha azok rendjének megfelelően csoportosítjuk őket, akkor kialakíthatjuk belőlük a határozatok mellékleteinek sorozatát. A fondban már létező dossziékhoz tartozó iratokkal viszont teljesen más a helyzet. Meglehet, hogy a határozatokban utalnak vagy hivatkoznak egy-egy olyan iratra, amely valamelyik dosszié részét képezi, mégis logikátlan és célszerűtlen lenne szétszedni a dossziét és az iratokat mellékletek sorozatába rendezve a határozatokhoz kapcsolni. A hazai gyakorlatban az előterjesztések mellékletei a határozatok vagy jegyzőkönyvek állaga mellett külön ügyirati állagként szerepelnek. Alapelv, miszerint az iratmelléklet a főirattól nem választható el. Vö.: Ember, 1982. 42. p. 31. §Az eredetileg nem együtt kezelt iratokat csak akkor szabad egy tételben egyesíteni, ha azok teljesen azonos jellegűek vagy túlságosan is csekély jelentőségűek ahhoz, hogy külön-külön írjuk le őket Ezt a szabályt elsősorban a nagyrészt különálló iratokat tartalmazó fondokra vagy fősorozatokra gondolva alkottuk, amelyekben nem lehet felismerni semmiféle eredeti rendet. A főszabály ugyanis továbbra is ez: semmit sem egyesíteni, ha ez egyesítés nem felel meg az egykor követett gyakorlatnak. Szolgáljon a jelen szabály magyarázatául a következő: Teljesen azonos jellegűek például az ugyanazon ház vagy ugyanazon paraszti birtok tulajdonjogára vonatkozó okiratok éppúgy, mint a több különböző, egyazon község területén vagy egyazon közigazgatási kerületben fekvő földek tulajdonjogára vonatkozó okiratok. Ha egy város menedékjogi szerződést kötött több más várossal, akkor a városok nevét és a szerződéskötés időpontját feltüntetve valamennyi szerződést egy tételben gyűjthetjük össze. Mindez éppúgy érvényes például az ideiglenes érvényű békeszerződésekre, mint arra a körülbelül 45 szövetségi megállapodásra, amelyeket Groningen kötött 1496-ban csaknem valamennyi frieslandi faluval. Azokat az iratokat, amelyek túlságosan is csekély jelent őségűek ahhoz, hogy külön-külön írjuk le őket – például a különálló nyugtákat, amelyek semelyik számadáshoz sem kapcsolódnak – egy tételben gyűjthetjük össze. Egy másik 131
